Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 9. szám - A 70 ÉVES ILIA MIHÁLY KÖSZÖNTÉSE - Orosz László: Kérdőjelek (Egy Katonakutató töprengése)
vitatták a kiadók, egyedül Hajnóczy Iván hagyta meg 1930-ban Kecskeméten megjelent kiadásában. A kritikai kiadás jegyzetében fölsoroltam az érveket az emendáció mellett, de mégsem vállaltam, mivel a még ('végül', 'utoljára') is elfogadható értelmet ad. Nem hiszem azonban, hogy támadhatatlan ez a megoldás. Mióta előkerült a színlapja (Rexa Dezső publikálta a Vasárnapi Újság 1921-i 16. számában), az irodalom- és színháztörténet elfogadta, hogy a Bánk bán első előadása 1833. február 16-án volt Kassán a Mikhál szerepét játszó Udvarhelyi Miklós jutalomjátékaként. Vahot Imre említését (Magyar Thalia 1853.) az 1826-i pécsi és 1828-i kassai előadásról a szakirodalom nem fogadta el: a kassai évszámtévesztés lehet, Pécsett azonban az Illyés Gyulától „átigazított" Bánk bán előadásával 1976-ban a föltételezett pécsi bemutató másfélszázadik évfordulójára is emlékeztek. Lehet, hogy előkerül még a kassait megelőző pécsi vagy más városbeli előadás hiteles dokumentuma? A kassai színlap publikálásáig úgy tartották, hogy a Bánk bán premierje az 1834. augusztus 30-i kolozsvári előadás volt. Senki sem emlékezett a kassaira? írásban egyedül Szilágyi Pál, az előadás Tiborca ( Nefelejts 1859.). Időpontot azonban nem említett, csak azt, hogy az előadást követően 200 példányt vásároltak a kassai könyvkereskedésben a „tíz év óta" a padlásán heverő Bánk bánokból. Minthogy a dráma 1821-es évszámmal jelent meg, ez az időmegjelölés megközelítőleg megfelel a színlapon szereplő dátumnak. Szilágyi emlékezése azonban feledésbe merült, talán rontotta a hitelét az eladott példányok számának nyilvánvaló túlzása. Kerényi Ferenc szerint „feltűnő", hogy a Melindát játszó Déryné „emlékirataiban nem említi a kassai ősbemutatót" (Forrás 1991.11. sz.). Érthetetlenebb Udvarhelyi Miklós hallgatása. Különös az is, hogy Klestinszky Lászlónak a kassai színházról írott két munkája (1878, 1881) sem szól az 1833-i Bánk bán-előadásról. Legföltűnőbb mégis Egressy Gábornak nem is a hallgatása, hanem az igénye arra, hogy az ő 1834. augusztus 30-i kolozsvári jutalomjátéka minősüljön ősbemutatónak. 1833-ban Kassán, 1834-ben Kolozsváron is Ottó szerepét játszotta. O volt azután a Nemzeti (akkor még Pesti Magyar) Színház első Bánkja 1839. március 23-i jutalomjátékán. Bizonyos, hogy Katona drámájának meg- és elismertetéséért színészeink közül ő tett legtöbbet. A Nemzeti Színház 1839 és 1864 közötti 40 Bánk bán-előadása közül 26-ban lépett fel: 12-szer Bánk, 13-szor Petur, egyszer II. Endre szerepében. Vidéken is többször játszotta a címszerepet. Csodálkozhatunk-e, hogy magának igényelte az első színrevitel dicsőségét is? Ezért „felejthette el" a kassai előadást. Naplójába ugyan beírta 1860-ban: „Klestinszkytől megtudni: adtuk-e Kassán Bánk bánt?", majd ezt: „Klestinszky válasza", de azt nem közölte sehol, hogy ez mi volt (L. Németh Antal: Bánk bán száz éve a színpadon. 1935. 31-32.). „[...] kizárólag egy színész érdeme, hogy Bánk bánt kiásták a feledés sutjából, mely már nagyon vastagon ráborult. Ez a színész Egressy Gábor [...]. O ismerte föl elsőnek Katona nagyságát és ő állapította meg Bánk bánról, hogy a legkiválóbb magyar tragédia" - írta Tábori Róbert ( A Nemzeti Színház Bánk bán előadásainak története. In: K. J.: Bánk bán. 1899. A Pesti Napló díszkiadása. 117.). Majd Egressy Ákos levelét idézte arról, hogy az atyja, jutalomjátékára készülve, hogyan talált rá a kolozsvári színház padlásán a Bánk bán portól és penésztől lepett kéziratára, elolvasván hogyan fedezte föl kiválóságát. Mi más ez, mint a Bánk bán felfedezésének legendája? így hallotta az apjától, vagy a képzelete színezte ki, amit tőle hallott? Katona Bánk bán előtti drámái (fordítások, átdolgozások, dramatizálások, eredetiek) közül tíznek a szövege maradt fenn: öt (A Mombelli grófok, A Luca széke, István, a magyarok első királya, Aubigny dementia, Jolánta, a jeruzsálemi királyné) színházi példányként (súgókönyvként), négy (A borzasztó torony, Monostori Veronka, Ziska, Jeruzsálem pusztulása) 72