Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 9. szám - A 70 ÉVES ILIA MIHÁLY KÖSZÖNTÉSE - Orosz László: Kérdőjelek (Egy Katonakutató töprengése)
Orosz László Kérdőjelek Egy Katona-kutató töprengése Több évtizede foglalkozom Katona József életművével. Sok megválaszolatlan, sok föl sem tett kérdésre találtam. Néhány: Megfordult-e Katona fejében, hogy a színészetet életpályául választja? 1812. január 20-i Kötelezése, amelyben vállalta a társulat „minden terheiben" való részvételt, mintha erre vallana. De az, hogy a Békési nevet nem használta, s a Kötelezést talán el sem juttatta a színtársulat vezetőihez, azt tanúsítja, hogy ha volt is ilyen terve, hamar feladta. Vagy csak egy év múlva, amikor nem kapott választ Széppataki Rózának írott levelére? 1813. augusztus 19-én lépett utoljára színpadra István, a magyarok első királya című darabjában. Ezután nemcsak színészként, hanem íróként is elszakadt a társulattól. Azt re- mélte-e, hogy Aubigny Clementiáját színpadra engedi a cenzor? A tilalma indította-e arra, hogy a Ziskdt már ne előadásra szánja? Megkísérelte-e megjelentetni ennek elő- és utószóval, tanulmánnyal és jegyzetekkel kísért szövegét? Azért kezdett-e a Jeruzsálem pusztulása verses átdolgozásába, mert először ezt szánta arra a pályázatra, amelyre azután a Bánk bánt írta? Más kérdés, hogy azt azután elküldte-e. A Bánk bán csonkán megőrződött első kidolgozásának a hiányait Hajnóczy Iván ötletére (It 1914. 177-179) támaszkodva Bárány Boldizsár Rostójának idézeteiből legalább részben pótolhattam a kritikai kiadásban. Aggály nélkül tehettem-e? Juhász Margit ugyanis kimutatta 1926-ban írott doktori értekezésében, hogy a Rostában idézett szöveg korábbi, mint az, amely 1906-ban Kecskeméten előkerült. Katona mielőtt lemásoltatta a pályázatra szánt művét, jogász- és írótársának a véleményét kérte? (Az előkerült szöveg nem Katona József írása, de az ő kézírásával kerültek jegyzetek 14 lap aljára, üresen hagyott helyekre.) Ez lett volna a pályázati példány? Mikor, hol kapta meg Katona a Rostát? Még 1815-ben Pesten? Befolyásolta-e Bárány bírálata abban, hogy részt vegyen (vagy ne vegyen részt) az erdélyi pályázaton? (A beküldési határidő 1815. szeptember vége volt, de meg lehetett hosszabbítani.) Bárány bírálata elismerő, de ha figyelmesen olvassuk, nyomatékosabbnak tarthatjuk a kifogásait, mint a dicséretét. Arra azonban, amit maga Katona leginkább elítélendőnek tartott 1815-i szövegében, nem tért ki. „Előbbeni munkámban, annak rovására, hogy a' Merániai Herczegek közül miért vettem Ottót? egyj Előversengést írtam, melly tele van ifjú vérem' gőzzével, negéddel, és feszelgéssel" - olvassuk a Jegyzésben. Bárány nem foglalkozott az Előversengéssel, elfogadta, hogy Ottó nem a kalocsai érsek helyett került a drámába (§. 3.), az Előversengésnek csak egy nyelvi és egy prozódiai hibájára mutatott rá (Közönséges Megjegyzések §. 11. és 13.). „Éles szemek olvasgatták" - írta Katona az „ötödik éve" készített drámáról, de csak Bárányt nevezte meg. A kolozsvári pályázaton dicséretet nyert Kun László című darabot, 70
