Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 6. szám - Ócsai Éva: „száll a világ lepkeszárnyon“ (Weöres, a lélekvezető)

Aki elkezdi lebontani egyéniségét, mindjobban elveszti a határt saját és mások lelke között. Ha embertársa szemébe néz, megérzi annak érzéseit és felismeri: „ez is én vagyok"; ha egy kutyát megsimogat, megérzi annak egybemosódó világát: „ez is én vagyok"; lm egy bútort hosszabban érint, átveszi annak tagolatlan csöndjét: „ez is én vagyok". Saját lelke már nem csak az övé s mindennek lelke az övé; minden átlátszó, mintha kristályból volna; egyszerre mérhetetlenül gazdag, teste-lelke felfrissül és egyforma örömmel tölti el a munka, pihenés, társaság, magány. (Weöres. 1994,107)

A tat tvam aszi megegyezik a tudatosodással, amit az álmok értelmezése is elősegít. Ennek a tagadás az ellentéte: olykor tudatunkból elhessegetjük és így tagadjuk, hogy bizonyos vágyak, gondolatok, érzések valóban a mieink.40 Életünket is aszerint éljük, hogy értelmezünk, vagy elhessegetünk: Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadzanak. Ha vágyaidat megölöd: kísérteiként visszajárnak. Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga. (Weöres. 1994, 31)

A vágyakat a létezésből fakadó szükségletek és hiányok szülik, amelyek addig tartanak, amíg be nem teljesülnek, és amíg újabb beteljesületlen vágynak helyet nem adnak. Ez az állandó akarás megakadályozza, hogy bárki is tartósan boldognak érezhesse magát. E fölé csak az kerekedhet, aki alszik, álmodik, vagy saját személyiségéről megfeledkezve kontemplál.41 A kellemességnek és a haszonnak kiváltása semmi egyéb, mint testi mivoltodból feltörő elemi igény; ne hagyd, hogy lelked is behódoljon ennek az igénynek. A lélek elemi igénye más: mindennel összhangba jutni. S az összhangra-törckvést az élvezet és haszon, mihelyt lúl-lép a szükségleten, megzavarja. (Weöres. 1994, 66)

A Tat tvam aszi című részlet szerint az álom a létbe olvadás és a léttel való egyesülés. Arisztotelész pedig úgy gondolta, hogy az álom az alvó lelki tevékenysége. Az alvó tudattalanul gondolkodik, és ez általában a tudatos gondolkodástól eltér.42 Az irodalomban, például egy vers megalkotása során is elkülönül egy szándéktalan és egy szándékos tevékenység: a kialakulás és a kidolgozás. A kialakuláskor egymást követik az öntudatlan mozzanatok, és a ködös sejtelmek egyre határozottabbá körvonalazódnak. A kidolgozás során pedig a kialakult anyag formát kap, megfogalmazódik, amely már részben szándékos tevékenység.43 Az emberi gondolkodás, így az ezt rögzítő irodalom - különösen a költészet - gyakran él az álommunkában felismerhető jelenségekkel, a sűrítéssel, az eltolással és a megfordítással. Emellett az álom keletkezése a vers létrejöttével is megegyezik annyiban, hogy mindkettő öntudatlanul, a tudatalatti hatására indul el. Ezért az álmokra vonatkozó interpretációk alkalmasnak tűnnek a versek szimbólumainak megfejtésére is.

Az álmoknak egyik rétege a nyilvánvaló (manifeszt) álomtartalom, a másik pedig a lappangó (látens) álomgondolat.44 Az álom mélyén rejlő gondolatnak csak tökéletlen, hézagos, összefüggéstelen töredékei jutnak el a látott álomtartalomba. Ezért látjuk a legtöbb sűrített álomban az érthetőség és a rend hiányát, és mivel csak az marad meg emlékezetünkben, ami nem elszigetelt, hanem máshoz társul, az álmok nagy részét elfeledjük.45 Psyché a már idézett sorokban Hölderlin verseire emlékezik vissza álomnak tűnő víziókként: Nem feledem a verseit: se értelme, se metruma, se cadentiája; zászlók, körtvélyek, erdők, tavak keringnek, úsznak, rend nélkül, vagy a bolondság isméretlen rendgyében. Mit tagadgyam, nékem igen tetszett: álmomban hallok illy költeményeket, s ha fel-ébredek, nem marad bellűlé semmi. (Weöres. 1972, 61)

Sokféle gondolatmenet találkozására van szükség, hogy csomópontjukban létrejöjjön az álom. A találkozó sokféle álomgondolat összesűrűsödése miatt olyan sokértelműek az álmok. Ráadásul egy-egy lappangó álomgondolatot több elem is képvisel a látható álomtartalomban.46 (Akár a lélekkel találkoznánk, amelynek nemcsak egy, hanem több megnyilvánulása is van.) A test igényeit, ingereit, az éber állapotban megélt élmények és a teljesületlen vágyak feloldását, feldolgozását ígéri az álom. Az álom mellett a tudattalan fantázia is gyakran foglalkozik az egyén saját testével a mítoszokban, a mondákban, a népművészet és a folklór nyelvi fordulataiban. A szexuális szimbolika gyakran a növényi élet és a konyha képzetein keresztül jelentkezik: a mindennapi jelenségek mögött bújik el legjobban.47 Ilyen me19