Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Pozsvai Györgyi: Az anekdotikus hagyományok önironikus felülírása (Petelei István Árva Lotti című novellájáról)
Csókolom a kezét, édes nagysás úrfi, be fáinul méltóztatik kinézni! Sokáig tetszik e városban maradni, vagy ki kegyeskedik sétál... széké... lova... kocsikázni a méltós... falusi kúriára?"30 Árva Miska a megszólított személy pozícióját a feltételezettnél még inkább felfelé tolja, a sajátját pedig lefelé mozdítja el, s így Dezső Balázst nemcsak végletesen, de majdnem véglegesen eltávolítja az Ötvös-házból. Árva Lotti meg akkor kerül apjával egy szintre, sőt fokozódik le, mikor a segítségkérés illokúciós ereje által arcot tulajdonít az őt Dezső Balázs első megjelenésekor megszólító és afelé irányító-útbaigazító 'fennvalói' hangnak. Apját, keserűen zokogva, mi több maga alá rendelve, panaszolja be anyjánál. E megnyilatkozása komikus felfelé törleszkedést foglal, és siralmat meg 'léthelyzetelemzést' rejt magában: „Hát szolgája vagy-e, Miska, Dezső Balázsnak? Vagy inasa vagy? Vagy bérese vagy? Hogy úgy beszélsz hozzá. Ilyen famíliából kívánod, hogy házasodjék? Miért hívod »nagysás úrfi«-nak, miért mondod »csókolom a kézit«?... Miért is születtem én... miért is nem költözhettem utánad, édes..."31 (A komikus deux ex mach ina) Ötvös Miska e kommunikációs 'baklövését' követően hallgatást ígér. E fogadalmát az elbeszélői irónia szerint „meg is tartotta volna - bűnösnek érezvén magát -, ha erőnknél, akaratunknál nem lenne bírósabb a cselekedeteinket intéző hatalom." És újabb kommunikációs fellépésekor Ötvösné végső szavaihoz igyekszik igazodni. Csakhogy komikusán megcseréli, avagy eredetileg fordítva másolja s táplálja be tudatába a felesége meghagyásait, és így nem a neki szóló utasításokat tartja szem előtt, hanem a leányához intézettek, méghozzá az „El ne felejts csinosnak lenni, Lotti... Minden pántlikád sorbaf...)" figyelmeztetés szerint jár el. Segítségnyújtó akciója voltaképpen egy eleve komikus párbeszéd-szituáció tetőpontját képezi, amelyet egyúttal félbe is vág, sőt a bal oldalára fordít. A szerelmi találkahely depatetizáltsága ellenére Ötvös Lotti fellengős-fennkölt modorban 'teszi a szépet' Dezső Balázsnak. A hétköznapi profán jóslatot felértékeli, s meglehetősen elcsépelt jelkép és hasonlatláncolatba illeszti be, így tesz vallomást. Perlokúciósan gyengéd érzelméről igyekszik meggyőzni partnerét, de hiperbolizáló frázisai üresen csengnek. A 'sors könyve', azazhogy az anya által kijelölt 'lovag' átveszi a patetikus, de közhelyes beszédmódot s -fonalat; vagyis az ő viszonyulásmódja is színlelt, akárcsak a nőé, mesterkélt, ám ő fölényesen átlátja a kommunikációs helyzetet. Mi több, komikusán kéjsóvár testéhez vonja a gyenge nőit, s a megtévesztett Lotti elandalodik ott. A komikus elérzékenyülés pillanatának harmóniáját az „árva betűmásoló'' megzavarja. Ötvös Miskának nemcsak a külseje ápolatlan, a nyelvi viselkedése is goromba és közönséges ezúttal, s esedező-alázatoskodó megnyilatkozása ugyancsak elüt a fiatalok emelkedett modorától. Az evilági tollnok második, az elsőnél is vehemensebb s komikusabb segítségnyújtó akciójával stílustörést hajt végre. „S én nem tudom (örökös homály is marad e kérdésen): honnan, micsoda rejtekből bújt elé Árva Miska - a tény áll -, hogy csak odadugta szégyenlős, gyéren szőrös arcát a szerelmesek közé, s félénk hangon bár - de egy cseppet sem akadozva - alázatoskodta:- Instálom a nagyságos úrfit... ne tessék, ne tessék. Össze kegyeskedik rücskölni a leányom (tán erősebben mondta e szót a szokottnál): a leányom másliit. Itt kivált, itt a mellén. A szegény boldogult pára, a leányom édesanyja vette - csókolom a kezét - a tótoktól... Ne méltóztassék... és a frizuráját is össze szíveskedik borzolni. Minden este facsargatja... sok fáradsággal facsargatjuk.. ,"32 Az eddigi vizsgálódások összegzéseként megállapítható, hogy a fiktív alakok nyelvi műveletei közötti hierarchikus kölcsönviszony alapvetően a laicizált-szakrális és a vulgáris-profán sík tekintetében jut érvényre. A 'mindentudó' szintjén a sors könyvét feltételező Ötvösné befolyására Árva Lotti életét, illetőleg életnarratíváját az írást dekódoló, annak szellemiségét kinyilatkoztató jóslatoknak megfelelően igyekszik alakítani. Sőt a 'gondos anya' a csalás minden tagját e pretextus alá rendeli. Az apa létmódját szintén a nyelv határozza meg, a be- tűmásólás torz megszállottja. Tudati és/vagy 'írói' elszigeteltségéből eredően a felesége hiába 82