Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 12. szám - Tverdota György: Holt vidék
meiben, szavaiban, összefüggéseiben erotikus, szexuális szimbólumokat keressen. A kérdés: érdemes-e így eljárni, nem olyan, hogy egyszerű igennel vagy nemmel lehetne rá válaszolni, s a tanulmány keretei nem engedik meg, hogy részletesen kitérjek rá. Valachi Anna voltaképpen nem tesz mást, mint hogy ezt az értelmezési stratégiát kiterjeszti a Holt vidékre is. Befejezésül válaszoljunk tehát egyértelműen a kérdésre: Mélylélektani vallomás? Panaszvers? Kétségeim vannak ebben a tekintetben. Ha ezt firtatjuk, félek, olyan mélységeket keresünk benne, amelyek hiányoznak belőle, s ezzel olyan igényeket támasztunk a verssel szemben, amelyeknek nem tudna megfelelni. A Holt vidék szerintem József Attila szociális látásmódjának dokumentuma, ha úgy tetszik, igenis parasztvers, s mint ilyen, költőileg az egyik legsikerültebb alkotása. Annak a bizonyítéka, hogy a költői zsenialitás és a társadalmi elkötelezettség együtt lehetővé tette remekművek megalkotását. A Holt vidéket ama kísérlet sikeres megvalósításának látom, amely a tiszta költészet elvét és az elkötelezett költészet elvét akarta szintetizálni, s amelynek másik klasszikus teljesítménye a Nyár című vers, vagy a Medvetánc, amelyben egy árnyalattal több személyes panasz van, mint a Holt vidékben. Ámde, ha panasz, akkor ez is a költő társadalmi helyzete miatti panasz, nem pedig valamilyen titkos, mély, a tudat alá elfojtott mondandó közvetett kifejtése. Középiskolai tanári továbbképzésen tartott előadás szövege. JÓZSEF ATTILA nincsen apám SE ANYÁM # ú f t ft. f* nv*-~r* * Cftfn Y ^ 73
