Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"
és egy új elit megteremtésének szükségességét hangsúlyozta. Magyarországon ennek a kérdésnek nyilvánvalóan konkrét társadalmi vonatkozásai voltak. A középosztály-problematika, a középosztályok megújításáról és jövőbeli társadalmi szerepéről folyó vita ezt a kérdéskört is magában foglalta. Bibó tudatosan beszél elitekről, nem pedig osztályokról. Az osztályfogalom ugyanis a tulajdonhoz és a hatalomhoz fűződő viszonyt írja le. Márpedig az elitszerep az ő értelmezésében nem ezt jelenti: a politikai és gazdasági hatalom birtoklása önmagában még nem teszi valódi elitté a gazdasági és politikai hatalom birtokosait. Az elitszerepet Bibó - Németh Lászlóhoz hasonlóan - mindig is összeköti az értelmiségi szereppel: ugyanis amikor erről ír, mindenekelőtt erkölcsi felelősséggel végzett értékőrzésre és közvetítésre gondol. A vezetéshez - szögezi le Bibó - mindenekelőtt tekintélyre van szükség: a tekintély pedig elsődlegesen társadalompszichológiai jelenség.64 A tekintély mindenkor egy kölcsön- viszony manifesztációja: ugyanúgy feltételezi az adott közösség bizalmát, mint a vezetők tényleges társadalmi teljesítményeit. A két tényező kölcsönösen erősíti egymást. Bibó határozottan visszautasítja azt a megközelítést, hogy a társadalmi szerepek elosztását az érdekviszonyokból lehetne levezetni. Nézete szerint a helyzet éppen fordított: az érdekek strukturálódása mindig a társadalmi szerepek sajátos elosztásának a következménye.63 Azonban, ha ez így van, föl kell tennie azt a kérdést, hogy mi szabályozza a társadalmi szerepek megosztását egy adott közösség tagjai között. A fiatal Bibó válasza: a közösség értékfelfogása, illetve értékképzetei. Végső soron tehát a társadalmi értékek azok, amelyek egy adott társadalom tagjainak érdekképzeteit determinálják: „Érdek csak fix elosztáshoz kapcsolódik. Ha ez megbillen, csak nyers előretörekvés van, quantitativ primér érdekek, de társadalmi érdekfelismerés és érdekkövetés nincs. Előbb a rendező elv, aztán az érdek. A rendező elvet nem osztályok hordozzák, hanem egyének találják ki. (...) Az emberek ön- és közértékelése nem érdek szerint megy, hanem az érdek alapul az értékelésen."66 Egyetlenegy társadalom sem képzelhető el kultúrateremtő elitek nélkül, ám úgy gondolja, hogy az ilyesfajta elitekkel kapcsolatban nem helyes elit és tömeg ellentétéről beszélni. A tömegmegvető elitgőg éppen olyan hamis, mint a kizsákmányoló elitek emlegetése.67 Utóbbi - mondja - csak a funkciójukat vesztett elitek esetében jogos. Ezek ugyanis többé már nem fejtenek ki valóságos társadalmi teljesítményt. Az elit alapvető társadalmi funkciója a társadalom értékrendjének közvetítése példaadó magatartásminták segítségével, legyen szó művészi, tudományos, vagy akár politikai teljesítményekről. Ha szemügyre vesszük Bibónak az elit fogalmáról Az elit és szociális érzék elején adott meglehetősen laza definícióját, vagyis hogy: „(...) eliten azokat értjük, akikben a közösség céljai tudatosan kiformálódnak (...)",68 s hozzávesszük a néhány sorral lejjebb ehhez fűzött megjegyzést, mely szerint nem föltétien egy társadalom vezető pozícióban levő politikusai jelentik egyben az illető társadalom elitjét, nem nehéz észrevenni, hogy az öregkori esszé, Az európai társadalomfejlődés értelme jórészben ugyancsak az elit problematikáját járja körül. így van ez még akkor is, ha ott társadalomkritikus értelmiségről, vagy társadalomszervező értelmiségről ír. Ebben a kései munkában ugyanis gondosan ügyel arra, hogy elhárítsa az elitizmus vádját; ám a teljesítőképes és a funkciótlan elit megkülönböztetése itt is éppen úgy része a gondolatmenetnek, mint Az elit és szociális érzékben.69 A „teljesítmények szabadon mozgó elitje", mint kívánatos jövőbeli fejlemény pedig abból a már az Egyensúly-könyvben megjelenő tézisből következik, mely szerint a demokrácia a műgonddal alkotó ember életformájának győzelmét jelenti. Funkcióteljesítő és nem teljesítő elitek közötti különbség erőteljes szembeállítása a kiindulópontja az Erdély társadalmi közszelleme címet viselő befejezetlen tanulmánynak. A kézirat első oldalán a bal felső sarokban a következő megjegyzés olvasható: „Erdélyi társadalmi egyensúly kissé idealizálva." Ezt a megjegyzést Bibó nyilván ugyanúgy iratai egy későbbi áttekintése során írta föl az első oldalra, mint az ugyancsak ezen az oldalon, a jobb 94
