Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"
normannjaik. A vállalkozásnak minél különb nemessége támad egy országban, annál több kilátása lesz a mozgalomnak."59 A fiatal Bibó István elitelmélete és korkritikája Tanulságos a fiatal Bibó elitkoncepcióját összevetni Németh László nézeteivel, mert ily módon számba vehetjük a kettejük közötti szemléleti hasonlóságokat és különbségeket. Bibó az egyik vele készített öregkori interjúban úgy nyilatkozott, hogy elitek és tömegek szembeállítása kb. 1935-ig döntő módon meghatározta nézeteit,® mígnem 1935-ös külföldi útja ráébresztette ennek a szembeállításnak a hamisságára - vagy használjuk inkább az ő szokott kifejezését - terméketlenségére. Az említett 1935-ös dátum mint korszakhatár azonban - mint látni fogjuk - nem egészen pontos. Az elitproblematika iránti érdeklődés összefüggött Bibónak a jogelmélettől a társadalomtörténet és a szociológia felé való fordulásával. Azok a tanulmányok, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak részben még a háború előtt, részben pedig már a háború alatt születtek. Ide sorolható mindenekelőtt A pénz című írás, melynek több változata is létezik. Az első változat az 1937/38-as tanévben, egykori iskolájában, az Új Iskolában hangzott el előadás formájában. Ennek a szövege nem, de a vázlata fönnmaradt. 1938. április 24-én ez az előadás elhangzott a rádióban a Budapest II. hullámhosszán. Végül pedig a rádióbeli előadás átdolgozott változata megjelent 1942-ben a Magyar Szemlében. Rá oly nagy hatást gyakorló egykori professzora, Horváth Barna a megjelent tanulmányt elolvasva levelében rosszallásának adott hangot: látta ugyanis, hogy hajdani tanítványa, az oly ígéretesen induló jogfilozófus pályamódosításra készül.61 Már a tanulmány alkotástörténete is jelzi, hogy a téma évekig foglalkoztatta Bibót: újra és újra visszatért hozzá, csiszolgatta, alakítgatta a gondolatmeneteket.62 (Ez a munkamódszer aztán egész életében jellemző volt rá: bizonyítják ezt a hagyatékban fennmaradt kéziratok, melyeknek lapjai tarkáiknak az áthúzásoktól, betoldásoktól és javításoktól.) Az elit problematikájának legdirektebb kibontását a publikált tanulmányok közül Bibó a Társadalomtudományban szintén 1942-ben megjelent Elit és szociális érzék című írásában végezte el. Az 1943-as, ugyancsak a Társadalomtudományban megjelent, Mannheim Károly Diagnosis of our Time című könyvéről írott recenziójában ismét elővette az elittel kapcsolatos kérdéseket. A publikált írások mellett két előadásvázlat, illetve egy feltehetőleg ugyancsak a Társadalomtudomány számára írott, ám végül is befejezetlen és kiadatlan tanulmány mutatja, hogy milyen lényegesnek tartotta ezt a problematikát ezekben az években. A kiadatlan tanulmány az Erdély társadalmi közszelleméről címet viseli és 1940-ben az Eszak-Er- dély visszacsatolását kimondó második bécsi döntés után íródott. A Társadalomtudomány ugyanis ebből az alkalomból egy körkérdést tett közzé: erre válaszolt Baráth Béla, Gulácsy Irén, Horváth Barna, Ravasz László, Schneller Károly, Krenner Miklós és Veres Péter. Minden valószínűség szerint Bibó írása is erre az alkalomra készült, ám valamiért nem fejezte azt be, és életében nem is publikálta.63 Az elitproblematikával foglakozó két előadás közül az első 1941-ban hangzott el a MIKSZ-ben Vezetés-követés címmel, míg a másik előadást Bibó a Győrffy Kollégiumban tartotta valamikor 1942-43-ban. Ennek címe: Az európai társadalom. Jelentőségét az növeli, hogy gondolatmenete számos ponton megelőlegezi az 1971-72-es nagy esszé, Az európai társadalomfejlődés téziseit. A két előadás pontos szövegét nem ismerjük, ám a meglehetősen részletes vázlat mindkét esetben rendelkezésünkre áll. Bibó véleménye szerint az elit alapvető feladata az értékek és elvek közvetítése a társadalom számára. Az elit kérdése persze ebben az időszakban így vagy úgy, de szinte mindenkinél előkerült. A különböző válságfilozófiák az értékválságot összekötik az elitek válságával. Németh László új nemeség-koncepciója ugyancsak a régi elitek válságának tényét 93
