Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"
Magyarországot geográfiai, történelmi és kulturális helyzete Németh László szerint egyaránt integráló szerepre predesztinálja. A gondolatot metafora közvetíti: Magyarországnak Közép-Európában a minőség és a Kert gondolatának apostolává kell válnia. Ilyenformán a magyarság a trianoni katasztrófát előnyére képes fordítani: a szétszóratás kifejezetten növeli az apostol-szerep sikeres betöltésének esélyeit. Ezzel pedig a magyarság nagy történelmi korszakaihoz hasonlóan ismét saját életének kovácsává válhat: ahelyett hogy siránkozna az őt ért fátumon, sorsot és hivatást kovácsol belőle. A Magyarság és Európa utópikus vízióját a Közép-Európa-gondolat koronázza meg: a magyarság által összefogott Közép-Európa nemcsak arra válik képessé, hogy a saját történelmi zsákutcájából kitörjön, hanem arra is, hogy Európa számára megmutassa a világtörténelmi válságból kivezető utat: „A görögökről írtam, hogy az ő bibliájuk a természetük volt. Nos, ennek a területnek is ezt küldeném bibliául: egy új embertermészetet. Európa nagy népeinek a képtelenségéről beszéltünk: egyikük se tudja államalkotó kísérletében az új Európát megvalósítani. A három meddő kísérlet közt a jó hír hirdesse meg a negyediket: a közép-európait. E százmilliónyi embertömbben, annak ellenére, hogy urai századok óta szállítják fölé a műveltséget, rengeteg és sokféle el nem használt prehistória alszik az ébresztőt várva. Most volna itt az ideje, hogy ez a prehistória az idegen befolyás alól kiszabadulva, Európa nagy válságában megmozduljon, s amire nem képesek a történelemmel megkötöttek, megalkossa magában, új történelmet kezdve."44 A Közép-Európa gondolat Németh László azonban nem itt vetette föl először a Közép-Európa gondolatot. Már az 1932-es Tejtestvérek-ben fölfigyelt a régió népeinek történetében a közös sajátosságokra. Ott a hasonlóságokat elsősorban még közös negatívumokban, a szerves fejlődés hiányában és a térség országaira egyformán jellemző kettészakadt társadalomban vélte megtalálni. Emellett felfigyelt arra a különleges szerepre is, melyet az irodalom ezekben az országokban betölt. Mint az a fenti idézetből is kiderül, a Magyarság és Európában már éppen ezekből a történelmi hátrányokból próbál meg előnyt kovácsolni. Szerinte Kelet-Euró- pa nemcsak hogy kikerülheti Nyugat-Európa történelmi zsákutcának bizonyuló korlátozatlan kapitalizmusát, hanem egyben a fejlődés élvonalába ugorhat. Nem volt ritka ez a vízió ekkoriban a félperiféria országaiban a harmadikutas gondolkodók körében. A Németh Lászlóra kétségkívül nagy hatást gyakorló Ortega y Gasset45 1923-as esszéjében A gerinctelen Spanyolországban Európa közelgő új korszakában hazája számára hasonló történelmi szerepet szánt.46 de ugyanígy vélekedett Prohászka Lajos is a Vándor és bújdosóban. Tudnunk kell azonban, hogy Németh László Közép-Európa képe az 1930-as évek során néhány ponton módosult.47 A történelmi események hatására hamarosan föl kellett adnia a Magyarság és Európa utópikus vízióját, és a régió népeinek összefogását egyre inkább az önvédelem, a túlélés miatt tartotta fontosnak. Másrészt koncepciója a tekintetben is változik, hogy az idő előrehaladtával másutt vonja meg ennek a régiónak a határait. Olyannyira, hogy abból a Közép-Európából, melyet az 1935-ben még a német, orosz és olasz tömbök közé szorult kis népek övezetének tekintett, az évtized vége felé Kelet-Európa lesz, melynek a határai kelet felé kitágulnak. Ezzel egyidejűleg a koncepció - nem kis részben a Szekfú Gyulával folytatott vita hatására - határozottan Habsburg-ellenes élt kapott. A Magyarság és Európában még úgy vélekedett, hogy „(...) a Habsburg-ház nemcsak a nemnémetek ellen volt, részben a nem-németekért is; nemzetközisége, főleg a XIX. században, visszatartotta a nagy német előretörést."48 Az évtized végén viszont véleménye megváltozik. A kelet-európai népek történelmét és kultúráját tanulmányozva megfogalmazza a keleti-Golf-áram metaforáját49: eszerint a XVII-XVIII. században létezett egy cseh-lengyel89