Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"
vába. Itt kapcsolódik össze az európai és magyar válság problematikája. Az alcímben jelzett három gondolat szervesen összefügg egymással. Az első a telepítés: ennek a lényege az, hogy a magyar parasztság földhöz juttatását nem lehet pusztán a nagybirtok felosztásával megoldani. Mint már A magyar élet antinómiáiban (1934) is kifejtette, ez csupán a már létező életképtelen kisbirtokos réteg egyszerű megnagyobbítását eredményezné.38 Nem egy életképtelen életmód mesterséges fenntartására van ugyanis szükség, hanem egy teljesen új életformára. Ez pedig új szellemiséget igényel. Az itt vázolt elképzelés egybevág azzal, amire már a Magyarság és Európa elején is utalt, amikor megállapította, hogy eddig mindhárom nagy európai korszaknak megvolt a maga szellemi forradalma, vagy ahogyan ő fogalmaz, clunyi reformja. Történelemkoncepciójának olyan motívuma ez, melyhez aztán a későbbiekben is ragaszkodik. Megtaláljuk ezt többek között abban a recenzióban, melyet 1936-ban írt Hendrik de Man: A szocialista eszme című könyvéről. Itt megállapítja, hogy a kapitalizmus válsága egy kettős forradalmat készít elő; nevezetesen egy szellemit és egy társadalmit.39 A kettő viszonyát a következőképpen határozza meg: „A társadalmi forradalom: a vadalany, a szellemi: az ojtás. Az ojtóágnak kell beleforrnia a készgyökerű, élő nedvkeringésű fába, különben sosem járhatják át egymást; a fa: vad marad, s az ojtóág elszárad."40 A vulgármarxizmusnak azt a dilemmáját, hogy a szellemi vagy társadalmi tényezőé-e az elsőbbség, ostoba és értelmetlen kérdésnek tartja. Míg a recenzióban az európai társadalmi forradalom a szocializmus, a szellemi pedig Nietzsche, George, Proust, Ortega és mások által képviselt új világkép, addig« Magyarság és Európa „Három kérdés" című alfejezetében a magyar viszonyokat tárgyalva a társadalmi forradalmat az első kérdés által fölvetett telepítésben jelöli meg, míg a szellemit a humanista tanulmányok felújításában látja. Ez utóbbinak a célja a görög kultúra és lelkiség megismerése és élővé tétele. A kettős forradalomhoz itt harmadik célként társul a Közép-Európa gondolat. Az európai és a magyar kettős forradalom között Németh László szoros megfelelést tételez fel. Először is, a magyarországi társadalmi forradalom valójában a szocializmus egy sajátos változata, mégpedig az író szerint a hiteles, huszadik századi változata, a minőségszocializmus, melytől távol áll a 19. századi eredetű szodalista mozgalom osztályszemléletű bizantiniz- musa és tulajdonfetisizmusa. Két pillére van ennek az jövőbeli magyar társadalmi forradalomnak: a telepítés és a szövetkezet. Ez a kettő hordozza a Kert-Magyarország utópiáját, melyet részletesen a Kapások-ban (1935) fejt ki. Persze furcsa forradalom ez, mert mint azt az ugyancsak 1935-ös Töredékek a reformból című írásából kiderül,41 Németh László robbanásszerű változás helyett inkább egy lassú, evolutív jellegű átalakulást tételez fel. A szellemi forradalom pedig mind európai, mind pedig magyar viszonylatban ugyanaz: a kultúra megújítása a görög kultúrához való visszanyúlás segítségével. Míg Magyarság és Európa első és harmadik kérdésében fölvetett társadalmi és szellemi forradalom utópisztikus jellege nyilvánvaló, addig a második kérdésben megrajzolt Közép-Európa - legalábbis ebben az írásban42 - nem metafora vagy virtuális hely. Németh László ez esetben szinte történészi precizitással adja meg a régió jellemzőit: „Nos, Közép- Európa nem olyasvalami, ami megvan, hanem olyasvalami, amit meg kell csinálni. De abban, hogy megcsináljuk, nincs semmi történelem- és természetellenes. A közép-európai (vagy helyesebben Duna-) terület két részből áll; a nyugati a három királyság (Cseh-, Lengyel-, Magyarország), a keleti a bizánci öv, melybe Románia, Szerbia, Bulgária, esetleg Görögország is tartoznak. A nyugati öv népei nemzeti államokat alkottak, történelmi életet éltek, s katolikus-protestáns vallásfejlődésben vettek részt. A keletiek Bizánc, majd a török befolyása alatt álltak, életük és kultúrájuk jórészt népi, történelem alatti volt, s vallásuk a merev görögkeletiség. Magyarország bizonyos szempontból középütt áll a két csoport közt: történelmi osztályaival, kultúrájával a nyugati övbe tartozik, súlyos jobbágysorba, töröknek hódolt népével s népkultúrájával a délkeletibe."43 88
