Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11. szám - Tandori Dezső: A tűz testcsonk
mikor szabad vagy, tehát ha magadtól elszabadultál... Ó, Rimbaud-köteted! Rimbaud lába, le!! Lemehetsz a kocsmába, ahová elborzasztó már menned. Lemehetsz, hazahozhatsz egy üveg bort, amit nem akarsz, ami nem kell. (H. Schmidt: „Jöhet bármikor autóbaleset, gombaméreg, sav".) Elmehetnél akár Chicagóba, ami nem kell, az utazást nem bírod. (A Rádió: „Halálos baleset történt a... az...") Egy határig csinálhatnál „szinte mindent", de nem kell. És akkor a botrányos végek fenyegetésében mindez. Ahogy nem akartál már járni se, Erzsébet-híd lépcseje. Ahogy, mondd el ezt is, nagy eső után beálltál a pocsolyák közepén egy száraz szigetre, mert azt hitted, onnan szállhatsz fel jól a villamosra, jött, kiderült, a két sínje közt állsz, elnézted, hogy a közelebbi sínpár-fél a járda széle mellett van! De Korcsnoj, Karpov, Szpasszkij, Fischer stb.: mind tömérdek lépést néztek el. Kerékpárosok, autósok rosszkor fékeztek, nagy versenyzők, összetörték magukat. Önmaguk hóhérlegényei, Kafka-agyai. Ez tiéd? „Kérem, én extra tűz test..." EZ? A mottóhoz Magára engedte a kor feszültségeit. Barátaimnak, c/o Fűzi László. Kecskemét. Abból, hogy sehol. Semmikor. Maximum a tűzoltóautók mások. A szereplők mások. Most sem az öröklét jön. Most sem jön semmi mentsvár, maga-megvigyázás. Jön, ami volt. Minőségi légy, öcsi. És mindazonáltal! Rettenetes lehet csak egy nyílt csuklótörés is. Kértem másnap, vezeklésül zuhanjak el. Elzuhantam, cipőmben, újra. Törés nélkül, hála. Legalább „Legalább megmondták volna" (Ennek megoldása itt mindjárt.) Rohadt életbe, ha van eszem, legalább lesz egy jó délutánom. Megírtam ezt, holnaptól csak műford. van, nézhetem ma a Tour-t, már megcsináltam róla a cikkeit. Összevissza tévézhetek, vagy mit tudom én. Kimerültem, szakad rólam a víz, de nem kell összeszednem magam, nem megyek sehova. (Összeszedtek volna, de nem mentem volna sehova.) (Már megint jön. A kút fenekén az inga.) De ezt mind csak úgy mondom. A rémes az irodalommal az, hogy ezt mind csak úgy mondjuk. Rohadt anyjukat, elmarad a galopp Alagról, néztem volna. Pont az lenne ma d.u. nekem jó. Totyi él, hála az égnek. Elhülyéskedünk. Jó, de meddig él? Jó, Aliz is meghalt. Jó, tanulság-e bármire a jövőben, ami történt. „Ami történt, nem történt." Röhej e régi mondásom. 43
