Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - Kelemen Zoltán: Szindbád és a többiek
nászából születtek5. Krúdy Gyula Szindbádjában a nosztalgiának és az utazásoknak, végső soron a közvetlen léttapasztalattá és létmóddá érlelt emlékezésnek a szerepe elvitathatatlan. Krúdy Gyula már viszonylag kora ifjúságában hajlamos volt arra, hogy olvasmányélményeit (melyek már ekkor több száz kötetre rúgtak) a megszokottnál sokkal intenzívebben élje át. Gyakorta képzelte azt, hogy ő maga is egy Dumas, Jókai vagy Sue hősei közül. Viselkedésére is nagy hatással voltak ezek a hősök, az irodalmi példákat az életben próbálta megvalósítani, aztán lassacskán egy ezzel ellentétes, de egyúttal mindvégig összefüggő folyamat is elkezdődött: írásokban örökítette meg maga alkotta alakmásait, akiket - különösen pályája kezdetén, de később, az Álmoskönyv írásakor is - esze ágában sem volt eltávolítani magától, éppen ellenkezőleg. Különös előszeretettel alkalmazta őket írói álnévként. A hosszú sorból csak néhány fontos nevet említek, olyanokat, akiket műveinek hőseiként is szívesen szerepeltetett: Ábrándi, Fráter Julius, Nők öreg híve, Pletykási, Rezeda úr, Rezeda Marcell, Szindbád, Templárius, Török Gedeon6. A Rezeda Marcell nevet éppen pályája elején, a Debreceni Ellenőrben 1895. február 19-én megjelent Nagyságos asszonyom a doktor című novellájával kapcsolatban használja először7. Azoknak a postakocsi-regényeknek lesz állandó főszereplője Rezeda Kázmér, amelyeknek legnagyobb részben köszönhette népszerűségét az ifjú író. A későbbiekben azonban Szindbád lesz az a főhős és egyben alakmás, amely még a Rezeda-történeteknél is ismertebbé és elismertté teszi Krúdy Gyulát. Műveiben az írói álnevein szereplő hősök esetében már új helyzet áll elő. Teremtett világaiból kifelé működhet az azonosítás, bár itt is főként csak az írói álnév szintjén, befelé azonban soha. Olyan mértékben tartózkodik a közvetlen önéletrajzi párhuzamok alkalmazásától, hogy némely Szindbád- novella vagy a Francia kastély című Szindbád-regény esetében erőszakoknak, indokolatlannak tűnhet a föltevés, hogy Szindbád az író alakmása lenne. Szindbád. A szó föltehetőleg a szanszkrit simha (oroszlán) szóból származik. Az Ezeregyéjszaka meséi közé sorolták azt a hét történetből és egy bevezető kerettörténetből álló gyűjteményt, ami - ahogy azt több kutató állítja - eredetileg nem is tartozhatott abba a gyűjteménybe, amelyet a verifikálhatóság hiánya miatt, mint fikciók sorozatát a legtöbb arab esztétika még ma is elvet, nem méltatja elemzésre. A Tengerjáró Szindbád utazásai viszont egyrészt igényes, irodalmi nyelvezettel, fentebb stílben íródott, másrészt olyan legitimációs narrációs aktusokat tartalmaz, amelyek elősegítették verifikálhatóságát. Az Ezeregyéjszakának egészen napjainkig nem volt teljes és szöveghű, gondozott magyar fordítása. Az Atlantisz Kiadó 1999 és 2000 között hét kötetben adta ki Prileszky Csilla fordítását. Előtte csak a Honti Rezső által lefordított részletek feleltek meg a hiteles fordítás kívánalmainak. Krúdy Gyula életében irodalmilag értékelhető fordításról még nem beszélhetünk. Első házasságából született leánya, Mária írja Szindbád gyermekkora című életrajzi művében, hogy édesapja akkor kapta az Ezeregyéjszaka egy díszkötéses kiadását ajándékba nagyanyjától, Radics Máriától, midőn a kisfiú Podolinba indult tanulni cseregyerekként8. Ez a kiadás föltehetőleg Az ezeregy éj regéi címmel 1888-ban Budapesten megjelent kötet lehetett. Az ifjúság számára Benndorf Pál dolgozta át, a fordítást angol nyelvből Győry Ilona végezte9. A kiadás hat színnyomatú képpel és kilenc rajzzal készült, és nyilvánvalóan vajmi kevés köze volt az eredeti szöveghez. A kis Krúdyra azonban rendkívüli hatást gyakorolt. Legkedveltebb olvasmánya lett, és a podolini kisleányoknak állítólag már Szindbád néven udvarolt. Az irodalmi alakmás kialakítása már egy sokkal hosszabb folyamat része volt. Krúdy Gyula több mint egy évtizede él a fővárosban és több-kevesebb sikert arat különböző prózai munkáival, amikor 1911-ben, két évvel a nagy siker, A vörös postakocsi megjelenése előtt megírja az első Szindbád-novellát. Az Egy kis tánciskola a Világ január 17-i számában lát napvilágot10, és annak a korszaknak a beköszöntőt jelzi, amikor a szerző sikerei összefonódnak az új névvel. Sok olvasója még a '20-as évek második felében is azt hiszi majd, hogy az író valódi neve a Szindbád. Olvasói levelek tucatjai tanúskodnak erről11. Szindbád, a hajós, aki többnyire nem vízi úton jár, sokkal inkább az emlékek utasa, pusztán nevében tartja a kapcsolatot az Ezeregyéjszaka Tengerjáró és 51
