Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 10. szám - Fekete J. József: Ember és Táj (A Trianon utáni vajdasági művészetszemlélet interkulturális vetületei Herceg János értekező prózájában)

9 Noha eddig bizonyosak voltunk, hogy minden esztétikai ítéletalkotás rászorul a közösségi legitimációra, és a recepció-kanonizáció-cenzúra hármasságában ez a közösségi olvasat érvényesül.

10 Utasi Csaba: Boschan Sándor, in. Vér és sebek. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1994,75. o.

11 A Bácsmegyei Naplóban megjelent cikkeket idézi Utasi Csaba Dettre János című tanulmányában. Vér és sebek. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1994

12 uo. 73.o.

13 Dettrének korábban, 1922 decemberében Haraszti Sándorral volt vitája a „még csak vágyakban szunnyadó vajdasági irodalom" tárgyában. A jugoszláviai magyarság helyzetét szem elől tévesztő, és csak irodalmi szférában gondolkodó Haraszti Irodalompolitika című, 1920. december 10-én megjelent cikkében ki akarta utasítani az irodalomból a tehetetlen dilettánsokat, míg a szélesebb horizontokban gondolkodó Dettre december 13-i válaszában óvatosságra intett, rámutatott, hogy nem lehet ugyanazon mércével mérni a bimbójában érlelődő irodalomban és azokban az irodalmakban, amelyek mögött több évszázados autochton lombosodás teremt viszonyítási hátteret.

14 Kibédi Varga Áron: Magyar-magyar kapcsolatok és az irodalom. Mikes International 2001-2002. II. évfolyam, 2. szám. 8.o.

15 Ez a „híd-szerep", vagy közvetítő-szerep a centrum-periféria szociológiai kapcsolat politikai vetüle- tében 1989 után a nyugaton élő magyar írókra, értelmiségiekre vetült rá. A Kádár-korszakban a budapesti elvárás értelmében a nyugati írónak honvágyának kellett lennie a megfelelés érdekében; a rendszerváltástól neki kellett országával megismertetni a magyar kultúrát, és fordítva, Magyarországgal országának kultúráját.

16 Papp p Tibor: Vázlat az irodalmi jugoszlavizmus körüli polémiák értelmezéséhez. Kilátó. 2002. február 16.

17 Tornán László: Egy nem létező irodalom lexikona. Aracs. 2001/1

18 Kibédi Varga Áron. i.m., 8.o.

19 uo. 9.o.

20 Egészen pontosan: „A nemzetiségi irodalom helyzete sajátságos, s az eddigi elméleti kutatás e különleges formáció identitását öt irodalomtörténeti kontextusban látja kiépülni. Ezek: 1. az önálló, saját fejlődési dinamika kontextusa, 2. az anyaország irodalmi kontextusa, 3. az aktuális államalakulat kontextusa, 4. a nemzetiségi irodalmak közötti kontextus, 5. az általános irodalomközi kontextus. Régiónk egyik sajátos irodalomközi közössége a délszláv-magyar egymásra hatások és tipológiai összefüggések láthatatlan és laza szövevénye. Ezek az egymást átható kultúrák a tradíció, a konvenció és az innováció szempontjából elsősorban a Vajdaságban alakítanak ki sajátos irodalmi kontextusokat, de kisugárzó hatásuknál fogva egy tágabb térséget is kompakttá tesznek."

21 Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. 2000

22 Márciusi zsoltár. Forum Könyvkiadó, Újvidék. 1973.173. o.

23 Az antológia a legyőzöttek és a legyőzők első közeledési kísérletének számított, és ilyen értelemben méltó fogadtatásban részesült úgy Belgrádban, mint Pesten. Érdekessége, hogy noha modern szerb költészeti antológiának számít, közölte a horvát Tin Újévié, Guido Tartaglia és Gustav Krklec verseit is.

24 Mikes Flóris versei (F.J.J.)

25 Tóth Lajos ismertetőjéből, Vajdasági írás 1928. szeptember 30.

26 Nánay Béla ismertetőjéből, VI. 1928. november 11.

27 Szentimrei Jenő kritikájából, VI. 1928. szeptember 30.

28 V.í. 1928. szeptember 30.

29 Utasi Csaba: A Kéve. in. Vér és sebek. Forum Könyvkiadó, Újvidék. 1994.95. o.

30 Müller Lipót kritikájából, V. í. 1928. október 21.

31 V í. 1928. november 16.

32 A nyájas olvasóból kritikus - a kritikusból nyájas olvasó. V.í. 1929/2

33 Börcsök Erzsébet novellájával tett csupán kivételt.

34 Itt is tett egy kivételt, Lucia vadregényes tájon játszódó szerelmes története irányában.

35 Amiről Utasi Csaba később megállapította, hogy „szituációi mesterkéltek, előadásmódja karikaturális és tendenciózus". Akácok alatt. in. Vér és sebek. Forum Könyvkiadó. Újvidék, 1994.115. o.

36 Herceg János, Majtényi Mihály, Aranyady György emellett azonban kétségbevonhatatlan tehetségéről tett tanulságot az antológiában megjelent elbeszélésével.

37 Havas Emil Vicinális irodalom című cikkében megtámadta Szenteleky koncepcióját és az egyetemes emberi, erkölcsi, esztétikai értékek mellett foglalt állást, féltvén Szentelekynek a hely szelleme iránti elfogultságától az irodalom művészi mivoltát, amire az antológia-szerkesztő a Kalangya 1933/7 szá80