Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 10. szám - Fekete J. József: Ember és Táj (A Trianon utáni vajdasági művészetszemlélet interkulturális vetületei Herceg János értekező prózájában)
mában válaszolva gyakorlatilag megvédte álláspontját, aminek maga a gyűjtemény nem tudott igazán megfelelni. 38 Akácok alatt. in. Vér és sebek. Forum Könyvkiadó. Újvidék, 1994.116. o. 39 Toldi Éva: Herceg János. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1993. 58 - 59. o 40 Becskereki Szabó György kritikus, irodalomtörténész egyebek között a költő Fehér Ferencet és Major Nándort, az elbeszélő Németh Istvánt és Petkovics Kálmánt, az esszéíró Bori Imrét és Tornán Lászlót vonultatta fel a folyóirat e számában. 41 A jugoszláv írók harmadik kongresszusáról tudósító Herceg János (A művészet alkotószabadságáról. Híd. 1952 10. sz.) is B. Szabóhoz hasonló értelmezésben láttatta a vajdasági magyar író feladatát: „A jugoszláv szellemi életnek egy része a vajdasági magyar irodalom is. A vajdasági magyarok történelmükben, kulturális és népi hagyományaikban talán jobban eltérnek Jugoszlávia népeitől, mint azok külön-külön egymástól, de a magyar dolgozó törekvései ugyamzok, mint a szerb, a horvát vagy a szlovén dolgozó törekvései, s ennélfogva a magyar íróra ezen a tájon ugyanazok a feladatok vármk, mint minden más jugoszláv íróra. Egy kisebb nyelvi egységnek, egy kisebb kulturális közösségnek vagyunk írástudói, népi és társadalmi egyenjogúságunk alapján azonban az egésznek szerves alkotóelemei. A vajdasági magyar írónak is meg kell találnia a művészi alkotáshoz a szabad és független közlési formát, mert csak így érheti el népe érdeklődését, s csak így biztosíthatja fennmaradását." 42 A dolgozat elkészítésekor Pastyik László nagyszerű munkáját, a Herceg János értekező írásait egy- begyűjtő sorozat eddig megjelent két kötetét (Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok. Összegyűjtötte, az utószót és a jegyzeteket írta Pastyik László mgr. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva. Beograd. 1999 [Első kötet]; 2001 [Második kötet] használtam. A vizsgált szövegek megjelenésének eredeti helyét és idejét közlöm, ugyanis a dolgozat szempontjából fontos az a kronológiai folytonosság, amiről a forrásmunka méltatásában Szeli István a következőképpen vélekedik: „ez nemcsak a jugoszláviai magyar irodalom kibontakozásámk, története során váltakozó tematikai érdeklődésének, kapcsolataiban megfigyelhető orientációjának, hanem mindezen felül magának az írónak a fejlődésébe is betekintést enged, így aztán bizonyos értelemben irodalomtörténeti feladatot is magára vállal. Igen plasztikus képet nyújt például a két világháború közti irodalom couleur locale szemléletének a jegyében kibontakozó irányáról, annak geneziséről, változatairól, értelméről, indokoltságáról, a szellemi életünkben játszott tágabban értelmezett funkciójáról is. Ugyancsak megvilágosodmk előttünk írónknak a háborús évek, megpróbáltatások és kísértések ellenére is példamutatóan korrekt és toleráns nézetei s amuik történelmi gyökérzete, majd a független szellemiséget képviselő írói álláspontja a háború utáni évek zsdanovi irodalompolitikájával szemben, s az annak maradványai ellen folytatott esztétikai-világnézeti küzdelmek idején." Szeli István: Herceg János értekező prózájáról. in. Emlékezések könyve. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 2001.126. o. 43 Else Feldmann: Der Leib der Mutter c. könyvéről 44 Utasi Csaba: Irodalmunk és a Kalangya. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1984 45 Maksay Albert: A csend dalai. in. Híd, 1928/5 46 Kalangya. 1943/2 47 „Minthogy a művek esztétikai sajátságai csak másodlagosan érdeklik, nem építi ki elemző eszközeinek, mércéinek rendszerét. Az esetek többségében írása összegező ítéletekből indul ki, majd néhány kifejtctlen irodalmi párhuzammal élénkítve a tartalomfelmondást, hangsúlyos »világnézeti« konklúzióval zárul." Utasi Csaba, i.m. 156. o. 48 1932. szeptember 49 Utasi Csaba: Irodalmunk és a Kalangya. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1984.156. o. 50 Hétről-Hétrc, 1934. április 14. sí 1934 52 Kalangya, 1935/2 53 Kassák Lajos és a progresszív művészet. Kalangya, 1935. december, 7. szám. 54 Herceg 1936 januárjától 1938-ig Budapesten élt. 55 Emlékezés Jovánovich Leára. Kalangya, 1940/7-8-9. sz. so 1938/1 57 Kalangya, 1942/1-2 58 Kalangya, 1938/8-9 59 Toldi Éva: Herceg János. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1993 60 idézi: A délvidéki magyar irodalom kisebbségi évei. A visszatért Délvidék. Bp. 1941. 64 Kalangya, 1943/4 62 Charles-Ferdinand Ramuz, 1878 - 1947, francia nyelven alkotó svájci regényíró 81
