Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás

dolom - így szeretném -, akkor pedig a hiányok sorolása, a hiánylisták is íveljenek át a Királyhágón (legalább annyira, mint a püspöki szavak). -> Cola, -» egyetemes magyar irodalom, -* Marosi Péter, -> pénz, -> Pezsgő-díj, -> székelyudvarhelyi értelmiségi kör, -> szerkesztői józanság, mérce, -» Ütünk, ->erdélyi magyar irodalmi (közjóiét Kántor Lajos

miszticizmus A lelki egység, kapcsolatok, a végső igazság megtapasztalása. Az a hit, hogy közvetlenül, intuíció, sugallat vagy megérzés révén tapasztalhatjuk Istent, a spirituális igazságot, a végső valóságot. Hamvas Béla szerint a „misztika az a tudás,

amely minden dolog egységét látja, míg a tudomány nem látja

......a misztika nem a

tudomány ellentéte: a misztika a tudás magasabb foka. Lehet, hogy az ember által elérhető legmagasabb fok." A — Ludwig von Bertalanffy szerint az -> általános rendszerelmélet egyik gyökere.

Paul Davies fizikus szerint a tudományos módszerrel mindaddig élni kell, ameddig lehetséges. Azonban a végső kérdésekhez érve cserben hagy bennünket a tudomány és a logika. Ezek valószínűleg alkalmatlanok a bennünket nyugtalanító „miért" típusú kérdések felvetésére.

A „misztikus élmény", a Világegyetemmel vagy Istennel való egyesülés lenyűgöző átélése, a végső valóság megragadása, néha egyfajta belső béke, együttérző, örömteli csönd. Hiányában az ember - csupán „összekötő kapocs a számítógépek felé..."(amit Marvin Minsky így is gondol...). György Lajos

(a) mi utcánk Bizonyára az én elsődleges „hazám" az a ház volt, amelyikben megszülettem, ahol megtanultam az első lépéseket, az első szavakat. Ez a haza akkor tágult és színesedett, amikor kimerészkedtem egy újabb „hazába", az utcára, a mi utcánkra. Majd ismételten tágult, ahogy a környező utcákat, a szülőfalut meghódítottam. Aztán ennek a környékét: Verbászt, Topolyát, Szabadkát, Újvidéket, végül keresztül-kasul az egész Délvidéket.

Egy olyan utcában születtem, aminek a neve abban az időben Hajdúk Veljko volt. A meglehetősen hosszú és széles utcának feltehetően egyetlen lakója se tudta, ki volt az a Hajdúk Veljko. Talán valami hegyi tolvaj, haramiavezér, fölkelő vagy szerb Rózsa Sándor. Később az utcánkat Damjanichra keresztelték. Jelenleg Széles utca a neve. Már senki se tudja megmondani, s nekem sem sikerült kikutatni, mi volt a neve ezerkilencszáztizen- nyolc, a szerbek bejövetele előtt. Ezután változtatták meg a falu nevét is Kishegyesről Mali Igyosra. A második világháború után egy rövid ideig Krivaja lett a hivatalos neve. A név- változtatást azzal indokolták meg a buzgó javaslattevők, hogy a lakosságot semmi, még a falu régi neve se emlékeztesse a „bűnös, örökre letűnt" időkre.

Hasonló folyamat játszódott le a tágabb értelemben vett szülőföldemen is: kezdetben vala Magyarország tájegysége Délvidék néven. Tizennyolc, a tragikus emlékű Trianon után Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra változtatták, majd a szűkebb értelembe vett szülőföldemnek a Duna-bánság nevet adták, aztán néhány évre Bácska, a legszűkebb szülőföldem visszatért Magyarországhoz, újfent délvidékiesedett, hogy nemsokára ismét az új Jugoszlávia részévé váljék. Azidőtől kezdve vidékünk a Vajdaság névre hallgat.

Nemcsak a mi utcánk, a szülőfalum, szülőföldem stb. neve változott meg tehát annyiszor néhány emberöltő alatt, az az irodalom se találta meg végleges nevét, amelybe belecsöppentem, s amelyhez mind a mai napig tartozom. Hívták már délszlávnak, délvidékinek, jugoszláviai magyarnak, vajdasági magyarnak, voltak vagy vagyunk még mindig az egyetemes magyar irodalom ötágú sípjának egyike, s most, ha kis Jugoszlávia

113