Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás
natív szex és életpályák, jelek, képek, képmások szédítő forgataga - és velük szemben az egyetlen életét egyetlen testében élő egyén, aki valamennyi után ácsingózna, de igazán sokat akkor sem tudna bekebelezni, magáévá tenni, ha kielégülésének mértéke nem társadalmi kódjának a függvénye lenne, ami legjobb esetben is ugyancsak korlátozott."(7) Tantaloid szituáció ez; a mondái Tantalosz királyt mindennel elhalmozta Zeusz, de a feje fölé óriási követ függesztett, ezért Tantalosz nem élvezhette a töméntelen javakat. A lelki hiányok a gazdasági fejlődés paradoxona miatt tűnnek elő. Eszmék hiánya, kishitűség, erkölcsi értékek hiánya: a metafizikai ideák hitelvesztése után ezek a hiányok mindezideig nem pótlódtak. Újfajta Egészség adódhat ugyan: az egyre fejlettebb médiumok Szuverénjének lenni. (8) Ehhez azonban gyakran hiányzik a kellő felszereltség. Amely hiánylást sajgóbbá tehetnek a helyi veszteségek: vereségek több évszázadon át, országcsonkolás, több évtizedes önrendelkezés-vesztés a közelmúltban, heveny konszenzus-hiány, önbizalom- hiány, a reménykedések visszametszése a kudarcok és fenyegetések fondorlatos előrejelzéseivel. Ezeknek és a kompenzációknak a sora folytatandó: http://www.hu/hiány. Irodalom: (1) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk.; Benkő Lóránd. Második kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 107. o. - (2) I.m. 112. és 122. o. - (3) Gehlen, Arnold: Az ember. Gondolat, Budapest, 1976, 43. skk. o. (A „Mängelwesen" a magyar fordításban „fogyatékos lény", ami fogyatékos fordítás.) - (4) Platón: Prótagorasz 321c. - (5) Arisztotelész: Metafizika XII. 2, 1069b 33-35. - (6) Hegel: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. Második rész: Természetfilozófia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968, 475. o., 359. §. (Ä szerző fordítása). - (7) Vay Tamás: A Posztmodern Amerikában. Platon, Budapest, 1991, 210. o. - (8) Pethő Bertalan: Technikai civilizáció és lélek. Platon, Budapest, 2000,168. o. Pethő Bertalan hiány IX. Mindenkinek - természetesen - egyéni, személyes hiánylistája van. Életünk sohasem lehet „teljes", sohasem lehetünk megelégedettek, hanem szinte mindnyájunkban kell, hogy éljen a babitsi soha-meg-nem-elégedés szelleme. Még a „leggazdagabb" ember is úgy gondolhatja, hogy valaki vagy valami hiányzik életéből, és a legszegényebb ember is olykor teljes boldogságban élhet. Hiányoznak elhunyt családtagjaink, régi vagy nemrég elhunyt barátaink, hétköznapi ismerőseink és híres kortársaink Latinovits Zoltántól Bibó Istvánig és Fodor Andrásig. Hiányoznak. Szekér Endre hiány X. Nem vagyok az, aki egykor talán szerettem volna lenni. De ez a legkevésbé sem zavar; nem okoz bennem hiányérzetet. Az elmulasztott, elnapolt cselekvések sora, az örökös elkésettség (ami nem csupán a viszonylag későn beindult pályára vonatkozik) annál inkább: Akhilleusz sohasem éri utol a teknőst. Soha nem érjük utol magunkat. Mindazonáltal ez szerintem így van rendjén, mert minden dolgok motorja a hiány, a vágyakozás. No meg az előzetes várakozás, ami a költő (Fábri Péter) szerint a csalódás alapja. Az írás első szintje, foglalkozásom, a megélhetési újságírás is hiányból fakad, pénzhiányból. Persze közben nem érzi mindig munkának az ember, merthogy szereti csinálni, olyor még szolgálatnak is hazudja.Cinikusabban: még mindig jobb, mint tanítani, szántani, vagy mint esetemben, jogászkodni. Az úgynevezett irodalmi tevéknység gyökere is a hiány, amit szoktunk volt belső(külső) késztetésnek, becsvágynak, egyebeknek nevezni. No és persze ez esetben sem feledkezzünk meg a pénzről. Egy babérkoszorús költő-iparos barátom( sem az ő, sem pedig betéti társasága nevét nem írnám ide) nemrég azzal állt föl nagy hirtelen a közös kocsmaasztaltól, hogy most már haza kell mennie, mert reggelre meg kell írnia az egyik folyóiratnak tízezerért(plusz áfa) a beígért verset. így születik az irodalom. A cipész talpal, a nagymama köt, az író ír. Tehát 67
