Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3. szám - AZ ÜDVÖZÍTŐ FORMÁTLANSÁG - Szentkuthy Miklós: Amazonok római vadászaton

formális „kongresszust", sátáni gúnnyal utánozta a császár és a tudósok érveket számláló ujjait. Közben már özönlöttek Eusthatius katonái, a vele tartó főpapok, hermelin, Pompadour-kanapéra való válltakaróikkal, hármas-, négyes-, ötös-keresztes pro- cesszió-botok árbocerdejével. Mikor a filozopter-zsinat kimenekült (a császár ma­radt!), Eusthatius - fejet hajtva és egy ministráns kezéből kitépett tömjénezővel a császárt hódolattal körülfüstölve - kijelentette, hogy a keresztes hadjáratot az Igazi Egyház (Eu és hívei, - ki más?) elítéli, - Palaiologos egy agonizáló rom-országgal akar győzni Keleten? És minek győzni, harcolni, ölni Keleten? - mikor... Palmyra, legelső udvarhölgy lépett be apácaruhában, két legmagasabb rangú­nak látszó török főúrral, - bölcsek, királyok, mágusok evangéliumi utóképei, - a törökökből nyugalom, szelíd fölény, intelligencia, papi méltóság, gyöngédségtől rafaeleszk-mohájú szilárdság áradt, - papiruszokkal, pénzekkel. Mikor Palaiologos Palmyrára nézett, gondolhatott olyat is, hogy „te is fiam, Brutus?" - mely gondolat tartalma egyszerű: Palmyra régen Palaiologos ágyasa volt, és most ezekkel az agákkal és vezírekkel adta össze magát? Hogy miért? - annak közlésével Palmyra nem késlekedett. A török szultán a legkedvezőbb felté­telekkel barátsági és béke-szerződést ajánl fel a bizánci császárnak, a két török mellette (az egyik zöld-turbános messze-néző; a másik piros sapkás, prémköret­tel, gyors-gyakorlatias) ennek a szent-Bizánc szent-muszlim szent-szövetségnek megkötésére jöttek, - ekkor akar Palaiologos keresztes-vitézkedni? (Palmyra per­sze édesebben fejezte ki magát, - nem bizánci volt-e Aranyszájú szent János?) A törökök ajándékaikat, a szerződéstervek tekercseit egy zöld jegyzői asztalra tették, Palmyra rendezte őket, körbe-koszorúba, mint valami Szent Miklóstól származó születésnapi ajándékot, közepébe feszületet állított, lábához Aladdin csodalámpáját, fekete haja mélyen lelógott... (az apácasághoz nem tartozott nyiratkozás, - leple sárga, válltól vállig félkörös fekete csipke, fáraólány-minta ez még, - nyakán albino-korall, rozalind- igazgyöngy-bogyók, - lejjebb champignon-gomba két selymes kupolája...), .. .aztán haját hátradobva, a törököket a császár elé vezette. Erre a tehetetlen és gyáva császárban felforrt a vér. Van arca ennek a nőnek: a) szinte mohamedizálni a világ legrómaibb, legkeresztényebb császárát? és b) mu­togatni neki, méccsel, mellel, ingfityulával pogány szeretőit? Palaiologos, mazochista gúnyból, nagykomédiás hisztériából (mindennapi ke­nyér ez minden házban, cseppet sem feltűnő a bizánci császári házban sem) has­ra vetette magát a két török előtt, meglepetés részükről sem volt tapasztalható, aztán Palmyra és Eusthatius lábai előtt... (szőnyegszag, porszag, körömlakk, izzadt szandál, márványpadló viasza, ingmeleg, mint a moszkitóhálóként használt nájlon-tüll sálak mögött), ... szinte flagelláló fetrengéssel hódolt pogány, eretnek és hetéra ellenségei előtt, oly jellemző, hogy gyűlöletét nem támadással, hanem gyáva ön támadással fejezte ki. Hagyták. Arra nem számítottak, hogy a mindig más kínzását helyettesítő önkínzás vége mégis elég radikális fordulatot fog venni. A császár feldöntötte az asztalt, rá a tö­rök nagykövetekre - valóban azok voltak vagy csak Palmyra és Eusthatius szer­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom