Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - Fehér Zoltán: A „rónasági csodák” nyomában (Az 1965-ös kiskunsági néphitgyűjtés)
tam egy önzetlen segítőre, Tóth Marianna szanki lakosra (és nővérére, Évára), aki a pécsi egyetem néprajz szakos hallgatója, s vállalta, hogy kérdőíveim alapján harmincöt évvel az alapgyűjtés után elvégzi a kiegészítő gyűjtést. Az ő munkájának eredményeként lényegesen bővült az adatok száma és témája is. Én ennek ellenére úgy érzem, hogy azok a hiedelmek, amelyekről a mai szankiak már nem tudnak, korábban még éltek a régiek emlékezetében. Mára azonban már végleg a feledés homályába merültek. * Szánk község a Kiskunság déli részén, az úgynevezett Alsó-Kiskunságban, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza közelében található. Területe a régészeti leletek tanúsága szerint a korai bronzkor óta folyamatosan lakott. Szánk neve először 1451-ben kerül elő „Szánk Szállása" alakban. Fényes Elek 1851-ben megjelent könyvében azt írja róla: „Szánk puszta Szabad Jász és Kun kerületekben Kun-Szent-Miklóshoz tartozik." Móricgátról ugyanitt ez olvasható: „Móricgát puszta Szabad Jász és Kun kerületekben, Laczháza bírja. Mintegy közepén van egy csaknem hozzájárulhatatlan posványosság, s e körül jó kaszállók." Benépesülése 1858 körül kezdődik, amikor is megépülnek itt a gazdák első tanyái, később pedig az úgynevezett 4-600 holdas úri gazdák (tanárok, orvosok, ügyvédek) is birtokokat szereztek a pusztákon. A 19. század hatvanas éveiben kezdődött a parasztbirtokok tagosítása, s az örökföldhöz jutó betelepülők - főképp pásztorok - gyorsan szaporodtak. 1865-ben 205 itt élő család rendelkezett Szánk határában 20-25 holdas birtokkal. „1874 után a nemrég még lakatlan puszta önálló község lett" - írja Forczek Zoltán. A község belterületét az 1893-as telekrendezés alapján osztották ki... Ekkor csatolták Szánkhoz Móricgátat is. Közben a pásztorélet egyeduralma Szánk területén is megszűnt. Rövidesen felépítették községházukat, iskolájukat, templomaikat. A. N. J. Hollander írja egy tanulmányában, hogy Turner sokat vitatott „frontier elmélete" bizonyos határokon belül megmagyarázza a magyar Alföld jelentőségét a magyar társadalom sajátos strukturálódásában. Ez a török által pusztává tett hatalmas terület helyzeténél fogva hasonlít Észak-Amerika Vadnyugatához, amely szintén egy kulturált térség peremén jött létre, s hasznosításában először éppúgy az állattenyésztésnek jutott a főszerep, s összehasonlítható ezért az itt állatokat őrző-gondozó pásztortársadalom kultúrája is. Párhuzamba állítható az alföldön elhíresült betyárvilág a vadnyugati cowboyok világával. A puszták birtokbavétele nálunk is, Amerikában is magányos szállások, tanyák sokszor illegális létrejöttével kezdődött, majd ekét akasztottak a szűzföldekbe, s az innen származó gabonaexport hírnevet szerzett e tájaknak. „A tanyákra való települést lehet úgy tekinteni, mint egy szakaszt a frontier terület kolonizálásában" - írja Hollander. Később a magára maradt tanyavilág társadalmában stagnálás állt be, s rögzült az úgynevezett „frontier komplexum". Ennek ellenére - ahogyan Hollander írja -, „Mielőtt az amerikai vadnyugat imádata megkezdődött volna, a magyar „puszta" volt Európában, a romantika évtizedeiben egy ehhez mérhető bálvány. Kiaknázták irodalmilag.. Erdei Ferenc Futóhomokjának Kiskunság c. részében található a Falvak a pusztában c. fejezet. Ebben Erdei arról ír, hogy Szánk tulajdonképpen eszmei község kis falumaggal s kiterjedt tanyavilággal. (Móricgátat, mint Szánk egyik tanyaközpontját meg sem említi.) A kiskunsági települések az 1930-as években aszerint boldogultak, hogy milyen közlekedési kapcsolatokkal rendelkeztek nagyobb községekhez, városokhoz. „Reménységes a sorsa Szánknak is - írja Erdei. - Maga kicsiny falucska ugyan, de „tanyáival" együtt olyan közel esik Majsához, hogy az oda való bejárás nem ütközik leküzdhetetlen akadályokba. Természetesen a bekapcsolódás itt is, miként a többi bekapcsolható helyeknél, a tehetősebb gazdák számára jelent többet. Akinek jó fogata van és időt is tud magának szakítani, akinek van pénze vasútra, autóbuszra, az nem érzi magát kivetettnek és könnyen mozdulhat a város felé. Az elesett törpebirtokosok számára - 20 hold homokon még gyakran nyomorog a 89
