Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 2. szám - Orosz László: Átdolgozta Katona József? (Az Aubigny Clementia és a Hédervári Czeczilia)

lezőre hivatkozik, aki szerint Komlóssy volt az, aki „Ubigny Klementinát Szent Györgyi Czecziliává, 3-dik Endre idejére változtatá".14 De éppen Kerényi fölvetette annak a lehetőségét is, hogy 1819-ben, Kisfaludy Károly sikereitől, a székesfehérvári társulat pesti vendégszereplésétől ösztönözve Katona igyekezett drámáját előadhatóvá alakítani.^ Hozzátehetjük: akkor, amikor megtudta, hogy Bánk bánját nem adhatják elő. Történelmi ismeretei miatt is, a stiláris átdolgozás irányának és módjának a Bánk bán átdolgozásához való hasonlósága miatt is föltételezhetjük, hogy a Hédervári Czeczilia ránk maradt szövege az ő keze nyomát viseli.

Jegyzetek

1 Magyar József cenzor szövege az Aubigny Clementia ránk maradt, 1816-ban Kecskeméten Udvarhelyi Miklós számára készült példányán (OSZK Színháztörténeti Tár N. Sz. A 11): „Ezen darabot előadni nem szabad, mert szitkokkal tele vagyon, Istenről nagyon illetlenül szól; és régi vallásbéli villongásokat előhoz." A Hédervári Czeczilia 1826-i székesfehérvári előadásáról 1. Kerényi Ferenc: Katona József a magyar színpadok műsorán (1811-1837), ItK 1992, 408 (a továbbiakban: Kerényi 1992); kecskeméti előadásáról az 1825-26-i színi évadban: Liszka Béla: A kecskeméti színház és színészet múltja, Katona Emlékkönyv, Kecskemét, 1930,105.

2 OSZK Színháztörténeti Tár H 15.

3 L. Kerényi 1992, 408.

4 „(•••) a neveken kívül nincs más változtatás rajta, mint kihagyása mindannak, a mi a franczia viszonyokra és vallásos villongásokra vonatkozik" (Gyulai Pál: Katona József és Bánk bánja, Bp„ 1883, 77/; „(...) a magyarítást a szereplőnevek puszta átírásával hajtották végre, nem is fejezve be a magyarítást a példányon" (Kerényi 1992, 407); „(...) a magyarítás (...) csak a nevek átírására szorítkozik" (Kerényi Ferenc: A magyar színikritika kezdetei, Bp., 2000,1425 - a továbbiakban: Kerényi 2000).

5 Katona István: História critica regum Hungáriáé, VI. 1209. Említ egy másik, András királyhoz hűséges Ugrint is (uo. 1213-1214). A két Ugrint azonosnak tekintve kaphatott látszólagos történelmi hitelt Újlaki megtérése a királyhoz.

6 Honművész 1836. okt. 9., idézi Kerényi 2000,1106.

7 Gyulai i. m. 77-78; Waldapfel ItK 1933,258.

8 Waldapfel József: Katona József, Bp., (1942) 47. Uő: „a külső harcnak (...) III. Endre korába való áttételével", ItK 1933, 258.

9 A Honművész 1833. dec. 5-i számában megjelent színikritika a budai előadás szereposztását is tartalmazza: Újlaki - Bartha ur, András kir. - Baranyi ur, Czeczilia - Kántorné asszony, Aladár - Fáncsy ur, Olivia - Szentpéteriné asszony, Drágfy - Nagy ur, Palóczi - Megyeri ur. A kritikus, Kátai, szigorúan ítélt. Megrótta a hazaszeretet és magyar lelkesedés gyakori említését (idézte ezt Gyulai i. m. 77-78), Újlaki ellágyulását, a király leereszkedését, a többi szereplő játékában is talált hibát. Felhívta a figyelmet a puskaropogás, ágyúdörgés anakronizmusára. (Közli a kritikát Kerényi 2000, 305.)

10 1826-ból való Katona színházépítési javaslata, tervrajza. Kilényiék 1825-26-i kecskeméti szerepléséről 1. Liszka Béla i. m. 105.

11 L. Kerényi 1992, 408.

12 L. a 9. jegyzetben idézett színikritikát. Nagy József neve az 1994-i Magyar színházművészeti lexikonban nem szerepel, az 1929-31-i Magyar színházművészeti lexikon is keveset mond róla.

13 L. Magyar színháztörténet 1790-1873, Bp., 1990,183; Kerényi 1992, 407; Kerényi 2000,1603.

14 Honművész 1836. okt. 27., idézi Kerényi 2000,1603.

15 Kerényi 1992, 407.