Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Historiográfiai vázlat (Kecskemét 1686-1849 közötti időszakáról)
Iványosi-Szabó Tibor Historiográfiai vázlat Kecskemét 1686-1849 közötti időszakáról Ha valaki belelapozna Kecskemét történetírásának irodalmába, a meglepő ellentmondások sorát lelné ott fel. Pontosabban csak akkor, ha ebbe bele tudna lapozni, mivel e műfajon belül még ilyen munka nem született. íme ez a legelső, és nem is akármilyen meglepetés, amely a város történelme iránt érdeklődőt érheti. Ez annál inkább feltűnő, mivel az e tekintetben is szerencsésebb sorsú városok történetírói szinte arról panaszkodnak, hogy a szisztematikus feldolgozásokhoz képest aránytalanul sok részterületeket felölelő historiográfiai áttekintés és bibliográfiai feldolgozás készült el.1 Bár Kecskemét történelmével a XVIII. század derekától kezdve nemegy kiváló személyiség foglalkozott, és a harmadfélszáz esztendő alatt sokan írtak hosszabban-rövidebben a város múltjáról, mégis erről a felhalmozott irodalomról egy válogatott bibliográfia is csak a közelmúltban jelent meg.1 2 Nyilvánvaló, hogy a szükséges bibliográfiai feldolgozások hiánya is számottevően hátráltatta a historiográfiai áttekintések létrejöttét. A jelzett ellentmondások sorába tartozik az is, ahogyan ennek a vázlatnak az elkészítésére vállalkoztam. A Kecskemét monográfia létrehozásával kapcsolatos előkészületek és munkálatok már egy évtizedre tekintenek vissza. Ez idő alatt kétségtelen, hogy több jeles részfeldolgozás készült el és jelent meg. Végül 1996 táján megszületett egy elképzelés, amely szerint a város múltját és részben közvetlen közelmúltját több kötetben kívánják közzétenni. Kétségtelen, hogy a városmonográfiák elkészítése során igen eltérően jártak el a szerkesztők a történelmi irodalom ismertetését illetően. Több esetben az első kötet első nagyobb fejezetét alkotta ez az áttekintés.3 Legalább ugyanennyi esetben viszont nem került erre sor, hanem a szerzők maguk számára készítettek a korábbi szakirodalomról egyféle számadást, maguk vizsgálták meg, miből tudnak kiindulni, mely területeken várnak rájuk a legnagyobb fehér foltok, amelyeket levéltári kutatással kell áttekinthetővé tenniük.4 A Kecskemét monográfia munkálatainak előkészítése során ezen utóbbi eljárás mellett döntött a főszerkesztő. Tekintettel arra, hogy elvállaltam a város 1686-1849 közötti történelmének megírását, az ezzel kapcsolatos szakirodalmat érthetően számba kellett vennem. Szerencsére ezt a nem csekély munkát 1 FARAGÓ Tamás: Városmonográfia — Miskolc monográfia. (Kérdések, problémák, tanulságok az eddigi XVIII-XIX. századra vonatkozó Miskolc történeti kutatások tükrében.) Történelmi tanulmányok. Studia Miskolciensis 3. 1999. 246-254. 2 LISZTES László: Könyvek, könyvrészletek Kecskemétről. (Válogatott bibliográfia) Kecskeméti Füzetek 7. szám. Kecskemét, 1996. A jeles munka tehát nem akart a történelmi irodalmat tekintve teljességre törekedni, ugyanakkor a történelmi szakirodalmon túl igen sokféle munka adatait szolgáltatja. 3 így jártak el pl. Hódmezővásárhely monográfiájának szerkesztése során is. 4 Álljon erre is példaként egy évtizeddel ezelőtt megjelent munka: (JANKOVIC1I B. Dénes, ERDMANN Gyula szerk.) Békéscsaba története I. kötet. A kezdetektől 1848-ig. 859 old. Békéscsaba 1991. 73
