Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 12. szám - Végel László: Naplójegyzetek, 2001

(A csábító és a kalandor) Egy erdélyi magyar nyelvész hívja fel a figyelmem arra, hogy az Anyám könnyű álmot ígér valójában egy román szólás szószerinti fordítása. Sütő András maradandó értékű könyvének címéről van szó, amelyet elsők között méltattam az Új Symposionban. Több ilyen példa akad a könyvben, mondják, de úgy vélem, ez nem csökkenti értékét, hanem a magyar nyelv szívósságát tanúsítja. A nyelv mindenek előtt kalandor és csábító, mivelhogy újra meg újra ismeretlen területeket fedez fel és sajátít ki magának. Elébünk fut, mindhiába ráncigáljuk vissza. Hálójában a jövő emlékévé válik minden tudásunk.

(Kettős állampolgársági) Igen! Bauer Tamás egyik írása nyomán a Népszabadságban fellángolt a státustörvényről folyó vita. Nyolc évvel ezelőtt Konrád Györggyel javasoltuk a kettős állampolgárság bevezetését, pontosan 1992. február 8-án nyilatkoztam erről a Magyar Hírlapban. Akkoriban vajdasági magyarok tömegével települtek át Magyarországra, ezért úgy mértem fel, hogy ha az embereknek két hazája lesz, akkor talán nem kell egyiktől sem búcsút venniük. Tegyük viszonylagossá az állampolgárság és a patriotizmus fogalmát, gondoltam. Ma is így gondolkodom, tehát azt hiszem, hogy a státustörvény csak a kettős állampolgárság zabigyereke.

(A szavak súlya) Vajdaságból áttelepült fiatal magyar szociológussal találkozom Pesten. Nem tér vissza. Nem is annyira az anyagiak miatt. A szabad véleménynyilvánítás lehetőségéről faggat. Hallom, hogy az új, az éppen most hatalomra került politikusok betegnek nyilvánítottak és kezelőorvoshoz küldtek, kérdi. Igen, megszoktam, 4-5 évvel ezelőtt ugyanezt mondták az előzőek, válaszolom. Én pedig nem tudom megszokni, közölte a fiatalember, és tisztában vagyok azzal, hogy szavának nagy súlya van.

(Készülődés a versenyre) „Magyarországon az átlagos műveltségi-képzettségi szint - olvasom a Népszabadságban Medgyessy Péter interjújában - a legutóbbi évekig nemzetközi mércével mérve nem volt rossz. Ám ez az átlag romlani fog, ha a szegénység terjed, és egyre kevesebben képesek a megfelelő tudást megszerezni." Mindez pedig ki fog hatni Magyarország versenyképességére az Európai Unión belül, állítja a jeles közgazdász. Még gondolni sem merek arra, hogy milyen is a vajdasági magyarság képzettségi szintje, és hogyan állja meg majd a helyét a szerbiai térségben. Ha ebben lemaradunk, akkor bizony hiába lesz jogunk anyanyelvűnkön kérni az anyakönyvi kivonatokat.

(Idegeií szavak) Buzgón olvasom a pesti újságokat, közben azon kapom rajta magam, hogy többször is az idegen szavak szótára után nyúlok. Közügyek, közélet, publicisztika! Éppen e téren találkozom legtöbb új fogalommal. A jelenség töprengésre ad okot. Nem kétlem ugyanis, hogy belátható időn belül, a vajdasági magyar újságolvasó Szabadkán és Újvidéken, Zomborban és Zentán megvásárolhatja a magyarországi napilapokat, a Népszabadságot, a Magyar Hírlapot, a Magyar Nemzetet, vagy a Népszavát. De megérti-e majd őket, merül fel bennem a kérdés, hiszen tíz év alatt, bizony, nagyon megváltoztak a fogalmak és a terminusok.

(Valóság születik) Tegnap még hópelyhek szállingóztak. Ma reggel ragyog az ég Budapest felett. Mintha tavasz lenne. Újvidéken az internetnek köszönve reggelente rendszeresen megbámultam Budapest panorámáját, a képernyő viszonylag pontosan kifejezte a város hangulatát. Az egyik nap borús volt a kép, a másik nap ragyogott. Néha tovább kalandoztam a syber-világban. Milyen az ég Szeged felett? Elvonultak-e a Balaton feletti felhők? Mindezt figyelemmel kísértem, ugyanabban a pillanatban, láttam azt, amit a kamera látott. Budapesten tartózkodva talán ezért rohanok reggelente az ablakhoz, hogy kifigyeljem a

68