Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 10. szám - Kun István: A Kálvária stációi (Szabolcs-Szatmár-Bereg keresztje)
Kun István A Kálvária stációi Szabolcs-Szatmár-Bereg keresztje A Beregben két feladat vár ránk: mentesíteni az árvizek pusztításaitól a térséget, illetőleg kimozdítani a jelenlegi bénultságból a lakosságot. A két célra irányuló törekvéseket magam társadalmi jelenségnek tekintem, amely jellemezte az elmúlt évtizedek kormányzását, és jellemzi a mostaniakat is. A kilencvenes évek végéig a gazdasági fejlesztés lett volna előbbrevaló, és ez a Kádár-éra kormányainak éppen úgy szinte púp volt a hátukon, mint a szabadon választott jobb- és baloldali kormányoknak. Igazából az ármentesítés volna az egyszerűbb - láttuk, az sem sikerült. Törekvések a nehezebbre, a sorvadás megállítására is történtek, azonban ezek még soha, semmiféle eredményre nem vezettek. A tét nem egészen kicsi: a kudarcok nem a kormányok kudarcai, hanem egy számottevő népességé, s hozzá kell tennem: nemcsak a Beregé, nemcsak a Tiszaháté, hanem tőle délre az Erdőháté is. A szatmári síkság minden települése érzi már évtizedek óta. Pedig voltak reális elgondolások, voltak nemes szándékok, nekibuzdulások eddig is. A jövőkép formálására irányuló akarat egyetlen percig nem lankadt. Most bemutatok két olyan dokumentumot, amely ilyen céllal készült. A beregi fejlesztési programról többeket megkérdeztem. Meghökkentett, hogy szinte senki sem tudott róla, mármint a létezéséről sem, arról pedig végképp tájékozatlan volt mindenki, polgármesterektől pedagógusokon át vállalkozókig, hogy megvalósult-e belőle valami, vagy van-é olyan orientáció, amely akár erre, akár más projektre épülne. Pedig ez a vidékfejlesztési alapozás nem akármi! A Bereg Térségi Fejlesztési Társulat (a továbbiakban: Társulat) 1993-ban alakult, és 31 település érdekképviseleti társulásaként működik. Nem árt pontosítanunk, mit tekintenek e körbe tartozónak. Ez a vidék Szabolcs-Szatmár- Bereg megye északkeleti részén terül el, döntően a beregi síkságon. Keleten Ukrajnával szomszédos, ez fontos, hiszen Beregsuránynál nemzetközi határátkelőhely működik, Lónya és Barabás területén pedig kisha tár-átkelőhely. Mindegyik rendkívül forgalmas, oda-vissza állandóak a hosszú kocsisorok. Ez utóbbiakat csak a két ország határterületein élők vehetik igénybe, megfelelő dokumentumokkal, amelyek nálunk nem útlevelek, hanem egyszerű határátlépési igazolványok. A beregi térség délen a szatmári síksággal határos, nyugat felé pedig a Nyírséggel, vagy át is nyúlik oda. Nyírmada, Ilk, Gemzse valódi nyírségi települések, de tagjai e Társulatnak. Az átfogott terület 629 négyzetkilométer, ez a megye területének 10,5 százaléka, a lakosság 37530 fő (1998), a megye népességének 6,5 százaléka. * * Részlet a szerzőnek a Magyarország felfedezése sorozatban megjelenő, A feláldozott Bereg című szociográfiájából. 85
