Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 10. szám - Kun István: A Kálvária stációi (Szabolcs-Szatmár-Bereg keresztje)

A térség gazdasága alacsony színvonalú. A legtöbb árbevételt (61 százalékot) az ipar pro­dukálja, noha Vásárosnaményon kívül alig-alig található még ipari kisüzem is. A vállalkozá­sok összes bevétele a megye összbevételének hat százalékát teszik ki. Szinte valamennyi település rendelkezik építészeti kulturális emlékekkel. Ezek közül a legkiemelkedőbbek Csaroda, Tákos és Lónya református templomai, a tarpai szárazmalom, vagy a naményi volt Tomcsányi kastély. Nagy vonzerő az itt még első osztályú vízminőség­gel folydogáló Tisza, a gergelyiugornyai homokpartot - no meg szemben vele a termálvizű strandját -, továbbá a tivadari üdülőfalut évről évre növekvő vendégtömeg keresi föl. A térségből 25 ezer hektár a Szatmári-Beregi Tájvédelmi Körzet része, és ez a terület egyre növekszik. A Csaroda és Beregdaróc között található a Báb-tava és a Nyírestó. A tőzegmoha- láp különösen védett, csak engedéllyel látogatható. A Társulat 1999-ben elkészítette a maga vidékfejlesztési stratégiai programját. (Szakértő­ként közreműködött benne a VÁTI Magyar Regionális és Urbanisztikai Kht, ahol a témafele­lős Szokolay Örs volt.) A programkészítésben részt vett négy helyi munkacsoport: agrár, in­novációs és gazdaságfejlesztési, turisztikai, továbbá humán infrastruktúrával foglalkozó munkacsoportok. A Bereget járva tapasztaltam, hogy igen sok emberrel elbeszélgettek (sajá­tos interjúkat készítve), a 31 település polgármesterein kívül 22 társadalmi és civil szervezet, továbbá vállalkozás vezetőivel, és további 25 vállalkozóval, illetőleg gazdasági szervezetet irányító személlyel. Mindezek alapján álltak össze a szikár füzetek.- A helyi akarat szent, azt csak segíthetjük, támogathatjuk - írják a szerzők. A munkát alapműnek tartom. A program nem javaslatokkal bombázza az itt élőket, hanem számba veszi a térség erőssé­geit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket. Nem akármi egy ilyen összegezés! Erre ala­pozni lehet a konkrét fejlesztési projekteket, és ez komoly érték. Érdemes a fontosabb megál­lapításokat rögzíteni: Erősségek például a rendkívüli természeti értékek, a gazdag növény- és állatvilág, a tiszta vizű Tisza és a fellelhető termálvizek. Jó az infrastrukturális ellátottság, kiépült a telefonháló­zat, minden településre eljutott a vezetékes gáz(!), teljeskörű az ivóvíz és az elektromos ener­gia ellátás. Volt téeszépületek, kúriák és egyéb, nem hasznosított, kihasználatlan ingatlanok tömege áll rendelkezésre. Az oktatási és egészségügyi alapellátás infrastruktúrája jó. Mindezeket megkoronázza a lakosság kiemelkedő lokálpatriotizmusa és rendkívül magas áldozatvállalása. Az átképezhető munkaerő-állomány potenciálisan rendelkezésre áll. Gyengeség viszont, hogy a munkanélküliség a térségben csaknem 20 százalékos (ez sta­tisztikai adat, nem kell túlzottan komolyan venni, mert csak a regisztrált munkanélkülieket tartalmazza), de vannak települések, ahol a 60-70 százalékot is eléri. Az is gyengeség, hogy az emberek átlagos iskolai végzettsége roppant alacsony, a képzett szakemberek elvándorlá­sa jellemző. A mezőgazdasági termelés jellemzően kis parcellákon folyik, kevés a jól műkö­dő mezőgazdasági vállalkozás, az értékesítési infrastruktúra hiányos: a felvásárlók zöme mo­nopolhelyzetben van. A társadalmi önszerveződések szintje alacsony. Gyengeség elemei a nem megfelelően kiépített ár- és belvízvédelmet szolgáló létesítmények. (írták mindezt az árvíz előtt két évvel! Honnan tudhatták?) Gyengeség a lakosság alacsony morális szintje is. A magas és tartós munkanélküliség tö­meges alkoholizmust és depressziót indukál. Egyre nő a feszültség a szegény, lecsúszott többségi lakosság és a még szegényebb, még lecsúszottabb cigány rétegek között. A segélyek és szociális támogatások hatékonysága nem optimális (fogalmazzunk magyarán: kifejezet­ten rossz, csapnivaló), a közmunkáért felajánlott díj pedig nem teszi motiválttá a munkavál­lalásban a munkanélkülieket. Nincs kellőképpen kiépített turisztikai infrastruktúra - teszem én hozzá, hogy marketing- munka meg annyira nincs, hogy jószerével csak a vendégek ingyenes és spontán propagan­dája nyomán nő az itteni idegenforgalom. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom