Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 11. szám - Tandori Dezső: In mem. J.A. és Sz.L. (versciklus)

Tandori Dezső

In mem. J.A. és Sz.L.

Egy lábos lencse

Egy lábos lencse mit jelent, miféle tálhoz

hív, de nekem ennyi a rend: máris elátkoz,

ami időbe-térbe metsz, hív, idecsörrent, és csak mentegetőzhetem, ez így milyen rend?

Képtelen fickónak vagyok kénytelen mutatkozni, ha ily közel-terem dobog, nincs hogy' elhúzni

a csíkot, rámvetül a csík, fehér, sötét, jobb, bal, esik, ahogy esik, lehetne még jobb,

lehetne ne ily ennyire szörnyű, s miért?

De ha panaszlom: hát mire való, ki ért?

Időm adtam akárkinek,

Lutyusz Kaméliusznak - ha költő volt, emitt, beteg -, vagy Arpangyán Tikuszkat

szerpán költőt csak-ugyanígy - „hajnalra!" -fordítottam, jobb sorsokra sosem irigy, én... de mára kifogytam.

3