Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 5. szám - Iványosi-Szabó Tibor: A szellemi élet csírái a középkori Kecskeméten
káról van szó, adatai alapján célszerű utalni arra, hogy a környező falvak és mezővárosok is juttattak diákokat külföldi egyetemekre. Annál is inkább érdemes ezeket idézni, mivel nem lehetetlen, hogy egyik vagy másik időlegesen akár Kecskemét iskoláját is látogathatta. 1456: Benedictus de Keurus nevét még „1458. B" jelzéssel is megtoldották. 1465: Paulus de Zentkiral, 1468: Anthonius de Patha, 1480: Johannes de Koeroes neve található a jelentős adattárban.20 Nem túlzás az 1467. március 16-án kelt bejegyzésben, Michaelis Keczetmeth nevében is felfedezni városunk nevét, hisz leírásában egy kisebb torzítás könnyen történhetett, mivel Páduában ritkán hallhatták azt.21 Schrauf Károly gyűjtése révén újabb kecskeméti fiatalok nevére lelhetünk. 1498-ban Bécsben „Simon Khechk ex Pogano" bejegyzés alapján éppúgy városunkból származó egyetemista nevével gazdagíthatjuk a sort, miként az 1518-ban Jacobus Lokeys de Kech-ről h joggal tételezte fel a szerző, hogy innen indult pályafutása, és a településnév rövidített lói májával állunk szemben.22 További jeles személyiség volt az a fiatalember, aki 1521-ben már évek óta a krakkói egyetem hallgatója volt: Michael Keyskemetj (Michael Kezkeméti), aki nem lehetetlen, hogy a méltán híressé vált Psalmus fordítója, illetve szerzője volt. Az ő nevét az „...arcium liberalium baccalaurei Craconien- sis..." csoporton belül találjuk. 1522-ben pedig a már említett Ambrosius de Khechkemet nevével találkozunk.23 Minden bizonnyal még 1541 előtt végezhette az itteni iskolában tanulmányait Benedictus Keczkemeti is, akinek a nevét 1570-ben jegyezték fel a protestáns lelkészek között.24 A protestáns vallási mozgalom révén a következő évtizedekben megsokszorozódott a Kecskemétről származó, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, sőt az önálló szellemi alkotómunkát végzők száma is.23 Végezetül ki kell emelnünk azt, hogy a XVI. században feltétlenül szélesebb körűvé válhatott itt az iskolai oktatás, mivel e század dereka táján olyan számban engedte ki kapuján a jól képzett tanulókat, hogy azok közül a világi írástudók közé is jutott. Ok azután néhány évvel, esetenként egy-két évtizeddel később már a város életében jelentős szerepet kaptak, mindenképpen közismertek voltak: 1546-ban Diák Gergel-t, Ferenc diákot és Orbán diákot említik a családfők között a defterek, akik valamennyien nős emberek voltak. Velük együtt még ugyancsak Buda bevétele előtt végezhette iskolai tanulmányait az ugyancsak nős Fábián diák és kecskeméti Benedek is 26 Ezek voltak azok az első pillérek, amelyekre Kecskeméten és vidékén a már jóval figyelemre méltóbb szellemi élet is a későbbi viharos évtizedekben és évszázadokban joggal alapozhatott, építkezhetett. jegyzetek 1 OROSZ László Kecskemét irodalmi öröksége. Kecskeméti Füzetek, Kecskemét. 1990. 9. - MÉSZÁROS László Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. században. Bács-Kiskun megye múltjából. II. 1979.157. 2 TAKÁCS István Szentkirály középkori falu zoológiái leletei. (4-4/a ház gödöról.) Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei. 1988-1989.108. 3 SZABÓ Kálmán Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest. 1938. 46., 54-57. 4 SZABÓ Kálmán I.m. 30-36. 5 SZABÓ Kálmán U.o. 36-38. 6 GYÖRFFY György Diplomata Hungarae antiquissima. Vol I. 1992. Budapest. 134. nr. 35. „...1045 vei 1046 editae esse putari pussunt. Argumentum ignotum est, séd quoniam bulla in régióné Kecskemét inventa est..." 7 GYENIS Vilmos Alexis János prédikációs könyve. (Ism.) (In: Irodalomtörténet.) 1977. 743-749. 8 BALYI János Szent Miklós tisztelete városunkban. (In: Kecskeméti Katona József Kör évkönyve 1913-1932. évekről.) 1933. 92-93. 94
