Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 5. szám - Iványosi-Szabó Tibor: A szellemi élet csírái a középkori Kecskeméten

9 CHOBOT Ferenc A váci egyházmegye történeti névtára. I. 1915. 291. Ő az első névszerint ismert kecskeméti papként említi öt.

10 A Rómában 1446-1523 között megforduló magyar zarándokok száma a bejegyzések szerint 1255 főre tehető. Külön is érdemes kiemelni, hogy 1490-1500 között 599 bejegyzés történt, és a városunkat is érintő 1496. évben kiemelkedően sok, 105 zarándok nevét rögzítették. A Szentlélek Társulat egyszerre nagyon népszerű lett Magyarországon. A laikusok érdeklődését mutatja, hogy a jelzett évtizeden belül az 599 zarándok között a papok aránya csak 37,4 % volt. Külön is érdemes kiemelni, hogy figyelemre méltó a nők aránya is: (42 fő alapján) 7 %. Nem árt utalni arra is, hogy Ausztria különböző kegyhelyeitől Achenig a magyar zarándokok igen sok helyre eljutottak. Sőt ezek látogatottsága akkor sem csökkent, amikor a XVI. század elején a katonai és politikai feszültségek miatt Rómát a korábbinál jóval kevesebben keresték fel. KUBINYI András Magyarok a késő-középkori Rómában. (In: Történelmi tanulmányok Studia Miskolciensia 3.) Miskolc. 1999. 83- 91.

11 GYÁRFÁS István A Jászkunok története. Kecskemét. III. 469.15. sz. dók., ill. 531-532. 70. sz. dók. A magyar humanista főpapok, köztük Bakócz Tamás életéről, megnyilatkozásairól itt nem is kell szólnunk.

12 ZOVÁNYI Jenő A reformáció Magyarországon 1565-ig. (Reprint, 1986. Dabas.) Debrecen. 1921.18- 23. - BERENGER, Jean Strassburg és a reformáció megerősödése Magyarországon. (In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve IV-V Budapest. 1985. 4-5.

13 Cika Ferenc fia, Benedek 1563-ban Wittenbergben tanult. MARTON Sándor Képek a kecskeméti református kollégium történetéből. (Az Országos Református Tanáregyesület Évkönyve) Budapest. 1926/27. 47. (Sajnos forrásokra történő hivatkozás nem található a cikk végén, így forrásainak felhasználására, állításának ellenőrzésére nincs mód.)

14 Általános tájékozódást biztosít e téren MÉSZÁROS István A magyar nevelés történeti forrásai VI. Iskolatípusok. 1991.

15 MÉSZÁROS László I. m.1979.158.

16 KÁLDY-NAGY Gyula A budai szandzsák 1559. évi összeírása. 1977. Budapest. 176., ill. uő. A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Budapest. 1985. 349.

17 KUBINYI András Polgári éretelmiség és hivatalnok réteg Budán és Pesten. Levéltári Közlemények 1968. 206-207. Magyarországon 1541-ig még a legfontosabb hivatalokban sincsenek többségben azok, akik egyetemet abszolváltak. Még II. Lajos udvarában is titkároknak csak kb. a fele járt egyetemre. - Uő. idézi KLANICZAY Tibor megfogalmazását. A Jagelló-kori értelmiség. (In: ZOMBORI István - szerk. - Az értelmiség Magyaroszágon a 16-17. században.) Szeged. 1988. 7.

18 KUBINYI András A középkori magyaroszági városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. (In: Településtudományi Közlemények. 23. 1971. 61-62. ill. 63-79. A későbbiek ismeretében mindenképpen feltűnő, hogy Kubinyi András elmélyült tanulmányaiban egyetlen kecskeméti hallgatóra sem utal.

19 MARTON Sándor I. m. 48. Megjegyzi még, hogy 1459-től nagy szünet állt be a kecskeméti ifjak egyetemlátogatásában, de pontosabb adatokat nem közöl.

20 FRAKNÓI Vilmos Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV században 1874. Budapest. 33., 42., 50., 59., 65., 66. és 79. oldalak. A két évvel későbbi dátumnál fellelhető „B" jelzés minden bizonnyal a baccalaureatus fokozat rövidítése, amit ekkorra a fiatalember elért.

21 „Paduae in episcopali palatio. Examen in sacra pagina et licentia promovendi ad magisterium domini fratris Michaelis Keczetmeth artium doctoris ordinis Praedicatorum." VERESS Endre Fontes rerum Hungaricarum (Magyar történelmi források) Tomus 1. A Paduai Egyetem magyaroszági tanulóinak anyakönyvei és iratai. Budapest. 1915.13.

22 SCHRAUF Károly A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Budapest. 1902.150. ill. 179.

Figyelemre méltó, hogy a szomszédos Nagykőrösről származó hallgatókról ennél is bőségesebb listát lehet összeállítani. A korábban jelzett okok miatt ezek nevét sem mellőzzük. Schrauf is idézi a korábban már említett fiatalembert 1456-ból: „Benedictus de Kerus, dedit 5 den." formában rögzítette a bejegyzést, amely 1458-ban is fellelhető „Benedictus de Kereus" formában. Egy újabb fiatalember nevét három évben is megtaláljuk: 1472-ben „Nicolaus de Nagkewrews, dedit 6 den." Ugyanőt 1475-ben már fokozatot is szerzett, baccalaureatusként tüntetik fel: „Nicolaus de Naghkwrus, dedit 9 den." A következő évben pedig „...presentibus venerabili et honorabilibus viris Mag. Nicolao ex Kures..." bejegyzés azt igazolja, hogy a magiszteri címet is megszerezte. Vé95