Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám - Visky András: A szökés (hangjáték)

ANGYAL Visszaértél sötétedésig? BÁTYUS Féllábon?! Mese! VITÉZ Nem, nem, dehogy. Amikor besötétedett, megálltam a hómezőn, és azt mondtam az Úristennek: Levágtad a lábamat, most le akarod vágni a másikat is? Bosszúból megint elmesélem neked az egész életemet. Ez hatott. Csak azt ne, mondta akkor az Isten, tisztán hallatszott, eszébe sincs végighallgatni. Csakhogy a fagyhalál időigényes folyamat, hohó, én vagyok jobb pozícióban, érveltem ma­gabiztosan. Elhallgatott, mert sarokba szorítottam. Ha akarod, mondtam neki, csak Mohácstól kezdem és kihagyom az értelmező kitéréseket. Jórészt a tényekre fogok szorítkozni. Nem fogok elkalandozni, és vitára sem adok alkalmat. Akkor megkérdezte, hiszek-e valójában? Miben? - kérdeztem. A történelemben - vágta rá a választ. BÁTYUS Hülye kérdés egy Istentől. ANGYAL Inkább ravasz. Nincs rá jó válasz. Se az igen, se a nem, se a csak, se a se. BÁTYUS Ha az Isten is történelemfilozófus, akkor mindent értek. Akkor nincs remény. VITÉZ Kiegyeztünk egyetlen történetben. Azt kérte, ne olyat meséljek el, amit már untig ismer, mert belealszik és ő is megfagy velem együtt. Jó, mondtam, azt nem szeretném, hogy itt leld végedet az orosz hómezőkön, ezt valóban nem sze­retném, ha már Napóleon, az a francia csirkefogó is megúszta. Ezt érdemei elis­merése mellett mondom, amelyekre már nem emlékszem. Még hogy az Isten is itt lehelje ki a páráját, azt már nem. És megígértette velem, hogy nem fogok ide­gen hatalmakat hibáztatni az esetért. ANGYAL Hoppá! Megvan! Ez a magyar sors!? VITÉZ Mire gondolsz? BÁTYUS Hát arra, hogy mi a magyar sors? ANGYAL Az idegen nagyhatalmak? VITÉZ Nagyok és idegenek, nemdebár. Az Isten például, úgy érted. Erre céloz­tál? ANGYAL A látható és a láthatatlan idegen nagyhatalmak. BÁTYUS A levegőbeli hatalmasságok, akik ellenünk vitézkednek... Bocsánat, Vitéz, bocsánat. VITÉZ Várd ki a végét. ANGYAL Van vége, tudtam. Vége van, nincs kiút. VITÉZ Az apám vagy a nagyapám mesélte, papok voltak mindketten. Vagy a nagyapám nagyapja. O is pap volt. És annak a nagyapja is. Ezek közül az egyik, azt hiszem, én vagyok. ANGYAL Melyik, Vitéz? BÁTYUS súgva. Nem tudja, lefogadom. VITÉZ Márciusban minden évben megkongatta a harangokat, kis idő múlva fölment a szószékre és elmesélte ezt a történetet a saját nagyapjáról. Vagy annak a nagyapjáról. Senki nem jött ilyenkor a templomba, mert féltek, mint a vöcsök. BÁTYUS De hát mitől féltek? ANGYAL A hatóságoktól. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom