Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Lakatos István: „Írói pályámra komolyan készülök” (Németh László négy korai munkafüzetéről, 1931-1942)

Az első, 1931-ből származó (sajnos a legmegrongálódottabb) füzet tematikája már magán viseli a következő évtizedek munkafüzeteiben követett gyakorlatot: a nagyfokú színesség jellemzi, oldalak kihagyásával a legváltozatosabb jellegű és tárgyú bejegyzéseket találunk benne. Az első szöveg egy önálló, befejezetlen írásmű Első könyv-ének néhány oldala, amely a munkafüzet fedlapjának belső oldalán található bejegyzés szerint 1931. márc. 21-én készülhetett. Tartalmát tekintve önéletírás, Németh László célja ugyanis, mint a szövegben írja: „Régi tervem, gyermekkorommal együtt a hősköltemény géniuszát is feltámasztani". A félbenmaradt írást első bekezdését idemásolom:

A hősköltemények az utolsó száz év alatt csaknem teljesen kipusztultak az irodalomból. Az irodalomtörténészek meg is mondják, miért. Nagyon messze esnek tőlünk azok a korok, melyeknek az éposz kedvenc műfaja volt; nagyon sok polgárosult század tolakodott közénk, s a közönség, mely nem tudja megkülönböztetni többé a lándzsát az alabárdtól, nem hajlandó ezekért az idegen hősökért a maga ismert világából kimozdulni; egy polgári fiatalember sorsa jobban érdekli, mint Arthur király; az elbeszélésben a maga életkörülményeit akarja viszontlátni, a hőst csak zakóban s a hőskölteményt csak a regény burkában fogadja el. Nem vitatkozom most ezzel az együgyü magyarázattal, sőt készségesen elismerem, hogy a hősök a mi korunktól általában nagyon távol esnek, bár nem annyira az idő veti őket messze tőlünk, nem a „polgárosult" századok, mint inkább a modern ember különös önmegtagadása; az, amit talán a „gyakorlati" érzék álszemérmének lehet nevezni. Mert ha háromezred év választ is el bennünket Achillestől s nyolcszáz év Tolditól, csaknem mindegyikünkben ott él egy közelebbi hős, akitől mindössze egy-két évtized választ el s ez a friss hős az, akit jobban tisztelünk Achillesnél és Toldinál is, sőt ki tudja, nem ezért az időszerű hősért találjuk oly időszerűtlennek a régi hősöket s a hősiességet egyáltalán. Nem voltunk-e valamennyien hősök amíg rövid nadrágban jártunk s nem húztuk-e magunkra a hosszú nadrággal a különös felnőtt szégyenkezést mindazért, ami a hosszú nadrágosnak első kötelessége elfelejteni élete hőskorát. Ha a társadalom külső arcát nézzük, ez az elfeledkezés tökéletesen sikerült is, a gyakorlatiasság vasfegyelmébe szoktatott tömeg egy szemrebbenéssel sem árulja el magát; de pillants egy húszéves fiatalember titkos írású naplójába, hallgasd ki, mit mormognak az őrültek maguk elé s kérdezd meg a költőket, mi az amit nem mernek megírni s látni fogod, hogy életünknek ezt a hőskorát könnyebb kigúnyolni és elfüstölni, mint elfelejteni.

1931.

Az utolsó sorok a Rákoson lezajlott iskolai futballmeccseken kapus szerepben betöltött részvételről szólnak, ahol „halálveszedelem ihletével" dobta magát az ellenfél lábára. Utolsó mondata: „azt mondják, a félelem kihívja a bajt, de csak a kishitű félelem, a heroikus félelem megbűvöli". Ennek a kéziratfüzetnek további oldalaira előbb Tanu- dolgozatok címmel a folyóirat II., III., IV. számának tervezett tematikája került -, amelyhez később nem ragaszkodott. Egy francianyelvű, a XVIII. századról szóló írás francia kivonatolása után angolnyelvű feljegyzések Green-től, ahol az a mondat olvasható, hogy a XVII. századból Franciaország került ki győztesen -, Németh Lászlót azonban jobban érdekelte a XVIII. század, és egy nagyobb blokkban foglalkozik ezzel a századdal, amikor „Európa döntő harcok előtt állt." Ezekben a kivonatolt szövegekben angol, francia és német irodalom fontosabb nevei és címszavai olvashatók. A század „forrásai"-ként az angol tudomány, a francia forradalom és a német romantika mellett az olasz barokk szerepelnek. A gondolatok a Tanú VIII. számából köszönnek vissza.

Rövid olasz, angol (Pope), német (Kant) nyelvű jegyzetek után hosszú, hétoldalas angolnyelvű kivonatolás következik Gibbon's Autobiography-jából. Végig kíséri Oxford, Lausanne, London útjain. Burke-nak a Francia forradalomról készült reflexióit kivonatolva (angol nyelven), Pauler Ákostól a logika, esztétika, és ideológiai témájú írásaiból feljegyzett mondatok között olvasható: „Az ember múlandósága ellenére is harcol az örök értékekért." „Az

12