Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Lakatos István: „Írói pályámra komolyan készülök” (Németh László négy korai munkafüzetéről, 1931-1942)

ember kételyét a gondolkodással szemben csak logikailag fogalmazhatja meg: ez a kételyt nem zsib- basztja el."

Képzőművészeti, majd Lessing leveleinek németnyelvű feljegyzései után francia sorok következnek XV. Lajos századáról, utána francianyelvű sorok következnek az orosz imperium történetéből.

Görögország istenei cím alatt németnyelvű kivonat, benne a görög vallási hitről a következő sorok: „Ez a vallás olyan természetes, hogy úgy tűnik, a szentségnek alig van benne helye."

Az orvostudomány történetének vázlatában olvasható a következő mondat az orvostudományról: „Középúton áll a fizika és a képzőművészetek haladása között." A további oldalakon, az ideológiáról készült jegyzetekben szerepel a következő mondat a Reláció-elmélet keretében: „Minden megismeréshez hozzákeverjük szellemünk előítéletét és természetét; a világot megragadjuk, nem befogadjuk. *

Öt Dilthey mű hosszú németnyelvű vázlata között egy Dilthey tanulmány vázlata a Tanú IX. számával kapcsolatos. Hölderlin jegyzetek után Mikola S.: A fizika gondolatvilága c. műből készült feljegyzések között olvasható: „A teremtés folytatódik, mert az ember új dolgokat tud létrehozni." „Kerek nyílásba helyezett vízcsepp nagyít." A makrokozmosz fizikájában szereplő mondat: „Az alapegyenletek mint a természeti megismerés utolsó formái. (A belőlük vont következtetések igazolják az élet kísérleti eredményeit.)"

A Tanú VIII. számában megjelent Vázlatok a „Tizennyolcadik század"-hoz c. írással hozhatók kapcsolatba a munkafüzet oldalain olvasható jegyzetek Hume és Kant műveiből. A Széchenyi Hitel-éből készült jegyzetek között a mondat: „Minekünk az erény sokkal magasabb lépcsőjén kell állni, mint másoknak, ha igazán kívánunk beszélni."

A budapesti séták tervezett sorozatból csak az 1. séta vázlata készült el, de mellette olvasható Budapestnek Németh László által készített beosztása: I. Vár, II. kisvárosok Budán: Víziváros, Krisztina, Tabán, Ujlak-Óbuda, III. nagyváros: Margit körút és Krisztina körút - Fehérvári út, IV. villaterületek: Hűvösvölgy, Zúgliget, Rózsadomb, Gellérthegy, Farkasrét, V. csatlakozó szegénytelepek.

A Tanú VIII. számának tartalomjegyzékében szerepel többek között a XVIII. század és Ady, akiről külön fejezetet nyit, mint az előző oldalakon Széchenyi Istvánról. Ebben a szocializmusról, a sajtószabadságról olvashatók feljegyzések és Nietzschéről, akivel kapcsolatban leírja: „Nietzsche-eszmék légyottja a pihenő szép asszonyok koponyájában."

Az utolsó oldalain a munkafüzetnek, megkezdett, félbehagyott vázlatok Európa történetéről, a Tanú következő számaiból.

Az előbbihez hasonló, Németh László második munkafüzete lényegesen jobb állapotban van. Ennek hátsó oldalán a következő sor olvasható: „Németh László 1933. nov. 1.-től vezetett jegyzetei." A bejegyzések nagyobbik része tintával készült, s ezek változatlanul jól, egyértelműen olvashatók. A kisebb része a bejegyzéseknek tinta-, vagy grafit-ceruzával íródott, s néhol vázlatok tarkítják; ezek az írások esetenként már nehezen olvashatók.

Ami a munkafüzet tartalmát illeti, ugyanolyan színes, mint a megelőző; a változás csak annyi, hogy megjelennek benne a versek, konkrétabb könyv-, tanulmány, Tanú-vázlatok. A kivonatok nyelve a klasszikus görög írásokkal bővül, szép, görögbetűs írásképpel. A klasszikus görög írás bonyolult ékezet-rendszerében néhol hiányosságok tapasztalhatók. Németh László görög érettségije ellenére a magyar szövegekben - részben az akkori helyesírási szabályoknak megfelelően - „s" betűt ír „sz" helyett (Perikies, Peloponnesos, stb.), valamint szabadon használja az „ó" (ómega) helyett az "o" (omikron) betűt (Platon-t Platón helyett, továbbá az „e" (epszilon) helyett az „é"-t (éta) betűt (époszt-t eposz helyett).

A füzet első oldalán rövid bejegyzés az Iliász 10. énekéből; verstani problémáját klasszikus görög betűkkel írt szavakkal illusztrálja. Néhány oldal üresen hagyása után Platón szöveget idéz, szintén (szép) görög betűkkel. A továbbiakban Hegel: A görögökről című mű13