Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 3. szám - Németh István: Tűnődések angyalszárnyak alatt
táblára, amelyből kettő is előfordul az utcájában: a kezdetén meg a végén. Már vagy negyven éve. Miért költöttek ezekre a táblákra annyit, amikor olcsóbban is megúszhatta volna a falu? Nem lett volna elegendő csak annyit fölpingálni rájuk, hogy Letnja ulica, avagy a mellette levőre csupán annyit, hogy Grobljanska? 2. Richard Wagner Újvidék egyik zenei előadótermében ülünk, s míg az ifjú tehetségeket hallgatom, tekintetem elkalandozik a terem falain, a falakat díszitő zenei nagyságok arcképein. Próbálom kitalálni, ki kicsoda, jóllehet fújnom kellene a nevüket, még akkor is, ha néha már olyan állapotba kerülök, hogy a jóbarátom neve se jut eszembe éppen akkor, amikor a legjobban kellene. Wagner arcképén borzasztóan sokáig elidőzöm, nem azért, mert haragszom a zsenire, hanem mert sehogy sem akar a neve „beugrani". Már hazafelé baktatva kurjantom el magam: Wagner! Richard Wagner! Megbámulnak, akik elhaladnak mellettem. Én azonban most még az említett zeneteremben ülök, s a szünetben odahajolok a mellettem levő kislány füléhez:- Egy magyart sem látok a falra akasztva. A nyolcadikos magyar kislányból kibuggyan a nevetés:- Föl kellene őket akasztani?- A híres magyar zeneszerzők képeire gondolok. Legalább egyét fölakaszthatnák. Lisztét vagy Bartókét.- De hiszen, nagytata, ez itt nem Magyarország! Elnémulok, mint ama fönti jégverte mező láttán. A kislány kijelentésének magától értetődő, természetes egyszerűségén. Mit is keresne egy Bach mellett egy Kodály? Hiszen nem Magyarországon vagyunk. Mintha a kifüggesztettek mind hazai zeneszerzők lennének. (Egyetlenegy hazai sincs köztük.) A hangversenyről hazafelé bandukolva, miután „beugrott" Wagner neve, azon kezdek töprengeni, kinek zongorázik Liszt Ferenc a csillagok között, s ki adhatta annak a falusi utcának azt a szép nevet. Mert ki merné állítani, hogy a Nyár utca neve nem kedves a magyar fülnek? Ha nem csupán egy holt táblán olvasható, de hallható is egy élni akaró, eleven nyelven. Tűnődés angyalszárnyak alatt Ácsorgók az újvidéki közkórház régi főépülete előtt, s nézegetem a homlokzatát díszitő mozaik angyalokat. Az épület a század elejéről való, s régi képeslapok tanúsága szerint az angyalok között szintén színes mozaikból kirakott magyar címer állt. Vagyis a nagy címer, az angyalos. A magyar címer helyét az első világháború után a Jugoszláv Királyság címere foglalta el, a második világháború után pedig a jelenlegi, egy kicsiny, suta fáklyás címer. A jugoszlávság fáklyáit azóta kioltották, de a második Jugoszlávia szimbólumát valahogy ottfelejtették a már 39
