Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 2. szám - Cseke Péter: Egy megírásra váró szintézis (Erdélyi magyar szellemi élet a két háború között)

konstituáló szerepéről: Újra: magunk revíziója, 1999. 2.) Makkai Sándor magyarországi áttelepítése, illetve Nem lehet című írásának (Láthatár, 1937. 2. 49-53.) megjelenése után minden korábbit meghaladó méretű sajtóvita robbant ki, melynek értékelése és újraértékelése is máig foglalkoztatja mind a kutatókat, mind a közvéleményt. (Lásd: Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. Cseke Péter és Molnár Gusztáv gondozásában. Héttorony Könyvkiadó, Bp., 1989.; Lehet - nem leheti Kisebbségi létértelmezések (1937-1987). Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Cseke Péter. Mentor, Marosvásárhely, 1995.; Ifj. Fekete Károly: Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkássága. A Debreceni Református Kollégium kiadása, 1997. 39-46.; Kozma Zsolt: Makkai Sándor egykor és most. Korunk, 1999. 2. 4-9.) A Vásárhelyi Találkozót megelőzően az Erdélyi Helikon hasábjain indult - Szemlér Ferenc által exponált - Jelszó és mítosz-vita ugyancsak máig gyűrűző hatásáról szólva Nagy György is hivatkozik Pomogáts Béla tanulmányára (Szabédi László a transzszilvanizmusról. Új Erdélyi Múzeum, 1990. 1-2. 57-70.). A vita mai megítéléséről nem hagyható figyelmen kívül Debreczeni László megnyilatkozása (Cseke Péter: Vigyázó torony. Kriterion, 1995. 83-85.), illetve Kántor Lajos Szabédi-könyvének vonatkozó része (Erdélyi sorskerék. Balassi Kiadó, Bp., 1999. 47-49.).

Az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon szerepét illetően a Marosi Ildikó által közzétett kétkötetes dokumentumgyűjtemény (A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája (1924-1944). Kriterion, 1979.) jótékonyan hatott a helikoni irodalomeszmény(ek) beható vizsgálódására vállalkozó kutatók munkásságára. Amiként a Korunk irodalomszemléletének elemzése is új lendületet vett (a kilencvenes években). A Gaál Gábor újraértékelését kezdeményező Cs. Gyímesi Éva Korunkbeh tanulmányát (Gaál Gábor újra- olvasásához. 1991. 3. 307-315.) például Tóth Sándornak, a Kriterionnál megjelent 1971-es G. G.-monográfia szerzőjének kötetnyi terjedelmű válasza követte (Dicsőséges kudarcainak a diktatúra korszakából. Balassi Kiadó, Bp., 1997.). A tervezett Nagy György-szintézis minden bizonnyal beépítette volna Balázs Sándor - máig kellőképpen nem értékelt - Magyar Kisebbség-monográfiájának lényegbevágó eredményeit (Lugosi üzenet. Szatmárnémeti Kölcsey Kör, 1995.) éppúgy, mint Mikó Imre jogelméleti tanulmányait (Változatok egy témára. Kriterion, 1981.). A kisebbségi lét filozófiai megközelítéséhez Balázs Sándor vágta az első rendet Varga Béla Bölcseleti írások (Kriterion, 1979.), illetve Tavaszy Sándor Filozófiai írások (Kriterion, 1982.) című művének közreadásával. A sort örvendetesen folytatják a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány forráskiadványai: Somló Bódog értékfilozófiai írásai Szegő Katalin gondozásában kerültek újólag az olvasó elé, Tavaszy Sándortól pedig Tónk Márton jelentetett meg újabb válogatást, ugyancsak 1999-ben. Ezt követte 2000-ben a nemzetközi Böhm Károly-konferencia előadásait tartalmazó kötet (Böhm Károly és a „kolozsvári iskola").

Ezek az eredmények ébresztenek rá arra, hogy alapvető forráskiadványokban és monográfiákban még mindig nagy hiány mutatkozik. Benedek Elek irodalmi levelezésének a közreadása a harmadik kötettel kiteljesedett ugyan 1991-ben a Kriterionnál, de például az öt kötetesre tervezett Molter Károly-levelezés kiadása 1995-ben elakadt az első kötetnél (Argumentum/Polis, Budapest/Kolozsvár). Bár 1999-ben létrejött - a Szabédi emlékházban - az Erdélyi Irodalomtörténeti Múzeum, az írói hagyatékok összegyűjtése - a jogutódok bizalmatlansága és anyagi érdekeltsége folytán - csak immel-ámmal halad. Annál is inkább, mivel a két világháború közötti erdélyi szellemi hagyatékok tekintélyes része a rendszerváltás előtt magyarországi közgyűjteményekbe került. Felleltározásuk, számbavételük, a nélkülözhetetlen forráskiadványok előkészítése önmagában is elegendő gondot jelent az új intézménynek. Biztató jel viszont, hogy a 2001. évben Láng Gusztáv Dsida- és Pomogáts Béla Kuncz-monográfiájával új sorozatot indíthatott a Kriterion Könyvkiadó.

90