Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 2. szám - Balázs Attila: Mangós csendélet (Hússal, fával)
Ahogy az a megtört kanál áll a mézben... Élő felejtés. A légy megáll a levegőben. A csiga pedig feltornázza magát a fán. Virgoncul, bár mozdulatlan. Aztán dobókocka lesz belőle a Golgota felé vezető úton, egy másik képen. A kés nem létező árnyékában. Édesanyám... Fáról beszéltem? Mindenféle posztmodern jegy kimutatása, vagy éppen rátukmálása nélkül: csendben ellépek Hús Zoltán képei előtt. Mester Hús Zoltán munkái előtt, aki néha belenéz a saját képébe. Vagy kinéz mögüle, mint egy komoly kópé. Részben ebben is az ő titka. Végül is: ő a Szent Mangó. Irónia nélkül. Amen, ej-menl 68
/