Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 10. szám - Lengyel András: Az „első fájdalomra eszmélő ember“ (József Attila freudomarxizmusának kérdéséhez)
dás lehetőségével. S ekkoriban már nyilván a Reich írásait tartalmazó folyóiratszámokat és különlenyomatokat is legalább két forrásból: Székely Bélától és Gyömrői Edittől kapta kölcsön elolvasásra, áttanulmányozásra. Ilyen irányú érdeklődése intenzitását mutatja, hogy 1936 februárjában, immár a Szép Szó szerkesztőjeként, amikor erre lehetősége kínálkozott, lapja kiadójával, Cserépfalvi Imrével megrendeltette magának Reich SEXPOL-folyóiratát. Hagyatékában megmaradt az az autog- ráf följegyzés, amely ezt kétségtelenné teszi: „Zeitschrift für Politische Oekonomie und Sexualpolitik. / Minden eddigi számát! / Verlag für Sexualpolitik, Kopenhagen Postbox 827" (vö. Lengyel 1990. 238.). A följegyzésben megnevezett folyóirat ugyanis Reich Dániában kiadott nevezetes SEXPOL folyóirata. „S hogy [a költő] meg is kapta a folyóiratot, jelzi a följegyzésen olvasható, de már idegen kéztől származó pótlólagos jegyzet. Baloldalt, fönt: 934/35-36. Jobboldalt, ugyancsak fönt: P 43.20 Cserépfalvihoz. A sorok közé pedig egy dátum van beszúrva: 11/15. Mindez, lefordítva, azt jelenti: a költő a folyóirat addig megjelent 1934- 35-36. évi számait kapta meg, az egész rendelés 43 pengő 20 fillérbe került, s a rendelést a Szép Szó kiadója, a költőnek is régi barátja, Cserépfalvi Imre bonyolította le. (A költségeket is alighanem ő állta.) A megrendelt példányok pedig, ha jól értjük, február 15-én érkeztek meg" (Lengyel 1990. 238.). 1936-ra tehát József Attila tájékozottsága e téren is meglehetősen kiterjedt volt. Önképzése pedig aktív. 3. Ennek a freudomarxista tájékozódásnak az utóbbi időben publikussá lett két fontos dokumentuma. A Marx szimbolizmusa című följegyzés a 2000 című folyóirat 2000. márciusi számának hátsó borítóján, az úgynevezett B4-en hasonmásban jelent meg, az A rendkívül érdekes regényt kezdetű, cím nélküli töredék pedig ugyané folyóiratban, átírásban s (szinte olvashatatlanul kicsi) hasonmásban. A szerkesztőségi jegyzet szerint e szövegek „az internetes kritikai kiadás"-ból valók; a közreadó így, minden bizonnyal, Horváth Iván. Sajnos, e publikáció nélkülözi a legelemibb filológiai magyarázatot is; a cím, amely alatt a közzététel megtörtént, csak annyit mond, hogy: „Tanulmánytöredékek a '30-as évekből". A két szöveg érdemi interpretációja előtt tehát valamiképpen datálnunk kell őket. Szerencsére a cím nélküli töredék utalásrendszere viszonylag jól kijelöli e szöveg keletkezésének időpontját, hiszen Babits Mihály Az európai irodalom története című könyvének olvasását jelenti be, márpedig Babits könyvének az a változata, amely „a Victorianus kor költőivel és írástudó olvasóival", valamint Tennyson-nal is foglalkozik, 1935 nyarán jelent meg (vö. Stauder—Varga 1998. 66. tétel). József Attila nyilván ekkor, vagy nem sokkal ezt követően készítette el befejezetlenül maradt följegyzését, hiszen ez egy megkezdett, de be nem fejezett kritika. A Marx szimbolizmusa című szöveg datálása már bizonytalanabb, de aligha tévedünk nagyot, ha ezt is 1935- re, esetleg 1936-ra helyezzük. (De mindenképpen a Hegel, Marx, Freud keletkezése elé.) Annyi tény: mindkettő valamiképpen a „szimbolizmus" problémájával néz szembe, s ez összekapcsolja őket. (Hogy miféle szimbolizmusról van szó, egyelőre ne bolygassuk; a szövegek elemzése úgysem kerülheti meg ezt a kérdést.) Hogy a két szöveg közül melyik született előbb, e pillanatban sajnos nem tudom eldönteni. Akárhogyan van, az elemzést célszerű a Marx szimbolizmusával kezdeni. Ez a - sajnálatosan rövid s nyilvánvalóan befejezetlen - szöveg a következő: Marx szimbolizmusa. Tudattalan: proletariátus és burzsoázia Az elnyomottak fölszabadulása. Gazdasági alap - a tudattalan. Felépítmény: a tudat. A politikai állam, mint elnyomó szervezet überich 89
