Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bárth János: Tanyák a változó időben
e. A tanyai gazdaságok világát színezik az emberi és társadalmi tényezők. Pl. nem mindegy, hogy milyen korú a tanya gazdája. A legjobb földön álló legrangosabb gazdatanya is hulló fedelű, bozótos környezetű, elhagyatott hajlékká válhat, ha gazdájának életében beköszöntött a betegségekkel és magányossággal keserített öregkor. Sok múlik azon, hogy egy bizonyos tájon, határrészen az új nemzedékek hogy viszonyulnak a tanyához. Mennyire jelent státus-emelkedést az elköltözés? Mennyire jellemző a vissza- költözés, a városi munkanélküliség és kilátástalanság előli tanyára menekülés? Hogyan ítéli meg a tanyai közösség a tanyán maradást és a visszatérést? Tanyatípusok Sokarcúságuk és sokszínűségük ellenére, adatok és kutatói tapasztalatok birtokában a tanyák és a tanyai gazdaságok is besorolhatók néhány jól körülhatárolható típusba. Tanyakutatásaim tanulságai alapján településnéprajzi, gazdasági és társadalmi tekintetben a XX. század végi Duna-Tisza közi tanyák alábbi típusai különíthetők el: 1. Elhagyott tanyák, tanyaromok, tanyahelyek A tanyapusztulás mértéke egy nagyobb területen nehezen állapítható meg. Magyarországon úgy-ahogy kikövetkeztethető az 1949 utáni statisztikákból, a jugoszláv statisztikák azonban nem igazán fogékonyak a tanyára. Jelentős eredmény inkább csak az egy-egy helység határára kiterjedő mikrovizsgálatoktól remélhető. Az efféle vizsgálatot is nehezíti azonban az a körülmény, hogy a létező tanyák száma nem azonos a lakott tanyák számával. Nemhogy az országos statisztika, de legtöbbször a helyi, önkormányzati nyilvántartás sem tud mit kezdeni pl. a gazdasági telephelyként fenntartott tanyákkal, az üdülőtanyákkal és hasonlókkal. 2. Külterületi vállalkozások telephelyei Ide sorolhatók: a külterületi speciális termelőtelepek, pl. nem helyben lakó vállalkozók fóliatelepei, csirkefarmjai, nutriatenyészetei stb. a tanyai gazdálkodás nyomai nélkül; idegenforgalmi vendégandalító helyek, pl. etető- és itatószínek, lovaglótelepek stb.; városias külterületi házak, amelyeknek lakói kereskedelmi tevékenységet folytatnak, pl. a kiskunmajsai többszintes, alpesi tetős tanyaház környékén felvásárolt és részben feldolgozott mezőgazdasági terményeket a budai várban birtokolt állandó standon árulják. 3. Elő gazdatanyák Sokfélék. A milliós vagyonokat felhalmozó mezőgazdasági vállalkozásoktól a tisztes megélhetést nyújtó paraszttanyákig terjednek. Aktív gazdálkodást folytató gazdák tanyái. Van, ahol folyamatosság húzódik mögöttük akár egy évszázadnyi időre is, pl. Jugoszláviában és a magyarországi szakszövetkezetes területeken. Van, ahol a rendszer- váltás utáni újrakezdés teremtett élő gazdatanyát a TSz-időkben háztáji vagy lakótanyaként szunnyadozó régi paraszttanyából. Előfordul, hogy az élő gazdatanya mindenféle folytonosság nélkül, gyökértelenül, vállalkozásként jött létre a rendszerváltás után. Vezető csoportjukat alkotják az egy-egy gazdasági ágat előtérbe helyező, elsősorban arra koncentráló tanyai gazdaságok. Ezekben a gazdaságokban a többi gazdasági ág a kiemelt gazdasági ágat segíti, illetve a több lábon állás, a jövedelem-kiegészítés céljait 8
