Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bárth János: Tanyák a változó időben
szolgálja. Legjellemzőbb példáik a tehenészetet, tejgazdaságot, állathizlaldát üzemeltető tanyai gazdaságok. Termelésük alapja: 30-100 hold föld, 20-50 fejőstehén, 50-100 hízómarha, 100-120 hízósertés. A gazda a saját gazdasága „rabszolgája". Napjai percre be vannak osztva. Nincs ideje társadalmi kapcsolatokat ápolni, templomba járni, viga- dozni. Életét a gazdaság szervezése és a naponta ismétlődő munka tölti ki. A gazdacsalád munkáján kívül a termelésben nagy szerep jut az alkalmazottaknak, a napszámosoknak, a szegényebbek gépi munkáért végzett ledolgozásának. Legnagyobb csoportjukat alkotják az előbbinél „parasztibb", kisebb termelési értéket produkáló, de a családot eltartó, modernizált, de néhány hagyományos vonást is őrző tanyai gazdaságok. E tanyák birtokosai igyekeznek több lábon állni. Mindenből kevesebbet termelnek. Nem hajtják túl magukat. 10-20 hold föld, 2-3 fejős tehén, 2-3 hízómarha, 5-10 hízódisznó jelenti jövedelemszerzésük alapját. Ezekben a gazdaságokban a legszükségesebb gépeket, pl. traktort, ekét, vontatókocsit, utánfutós személyautót stb. birtokolják a gazdák. A többi géphez összesegítéssel és gépes vállalkozók foglalkoztatásával jutnak hozzá. A termelés a családi munkaerő igénybevételén alapul. Nagy szezonmunkák - pl. cukorrépaszedés, szüret idején - elvétve napszámosokat és segítőket is foglalkoztatnak. Az élő gazdatanyák építészeti képe a XX. század második felében átalakult. A régi épületek többsége eltűnt. Korszerű istállók, hatalmas gépszínek épültek. A lakóházak városias arculatot öltöttek. Nem ritka az emeletes tanyaház. 4. Öreg gazdák elöregedett tanyái Azok a tanyák tartoznak ide, amelyeknek gazdája öreg, vagy öregedő, és nincs olyan utóda, aki a gazdálkodást tovább vinné, folytatná. Az efféle gazdaság fokozatosan leépül, vagy már eljutott a leépültség állapotába. Csökkenő állatállomány, csökkenő földművelés, járadékból élés, romló tanyaépületek, a tanya körül gazzal, bozóttal hódító természet jellemzi. 5. Kevésföldű, vagy földnélküli mezőgazdasági munkavállaló rétegek kis tanyái Napszámosok, erdőgazdaságban, nagybirtokokon dolgozó mezőgazdasági munkások kis hajlékai. Gyakran egy holdasnál nem nagyobb parcellákon, esetleg szőlőkben állnak, kevés melléképülettel. 6. Szegények, elesettek, a társadalom perifériáján élők meghúzódó helyei Általában kicsi, egy-két osztató szegényes építmények, gazdasági melléképületek nélkül. (Előfordul, hogy régi gazdatanyák elhagyott, romos lakóházai nyújtanak menedéket a rászorulóknak.) Lakóik a legkülönbözőbb rétegekből, körökből vétetnek. Lehetnek pl. városban nem boldoguló proletárok, családtöredékek; szebb időkre emlékező lecsúszott személyek; magányos, jámbor alkoholisták; munkakerülő, tolvaj, börtönviselt elemek. Az ilyen tanyácskák néhol egymás közelében sorakoznak a határ legtávolabbi, leghasznavehetetlenebb, leghomokosabb területén. 7. Gazdasági telephely szerepű, másodlagosan tartozék tanyák Kétféleképpen keletkezhetnek: a, A tanyai gazda házat vesz a környező városban vagy faluban. Beköltözik a vett házba, tanyáját pedig gazdasági telephelyként használja. b, Városi, falusi lakos tanyát vásárol, hogy ott gazdasági telephelyet tartson. 9
