Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bárth János: Tanyák a változó időben
1. A tanya helye, környezete 2. A tanya tulajdonosa, birtokosa, használója, gazdája a változások tükrében 3. A tanya, mint települési egység 4. A tanyai telephely épületei, különös tekintettel az épületek funkcióváltozásaira és az épületállomány átalakulására, cserélődésére, bővülésére 5. A tanyai lakóház és a tanyai lakáskultúra metamorfózisa 6. A tanyai gazdaság földbirtokai, a művelési ágak aránya 7. A tanyai gazdaság állatállománya 8. A tanyai gazdaság munkaeszközei, technikai felszereltsége, különös tekintettel a gépek, munkaeszközök, járművek, szállítóeszközök beszerzési idejére, a modernizálás folyamatára, az eszközhasználat és a termelés mikéntjének összefüggésére. 9. A tanyai gazdaság önállósága, „önellátása", munkaerő-kibocsátó és munkaerő-befogadó ereje 10. A tanyai család munkaszervezete, munkamegosztása; (a család tagjainak elfoglaltsága, feladata a gazdaságban, különböző évszakok és napszakok időmetszeteiben) 11. Értékesítés, beszerzés, piac 12. A tanyai társadalom, a tanyai közösségek; önszerveződési formák és intézmények; a „tanyai társadalmasulás" állomásai, fokozatai 13. Az ünneplő tanya. (A tanyai lét, a tanyai adottságok, egyszóval: a tanyaiság tükröződése az esztendő és az emberi élet szokásaiban, különös tekintettel a változásokra) 14. A tanyai család tervei. A tanulmányozott tanyák életének adatai az alábbi témakörökre terjedtek ki: A tanyakutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a 300 km hosszú és 100 km széles Du- na-Tisza közének sokarcú és sokszínű tanyavilága van a második ezredforduló tájékán. A sokféleség okait hosszan lajstromozhatnánk. Ehelyett itt csak a legfontosabb okokat szedjük csokorba. a. Az 1920-as évektől, egy rövid időszak kivételével a Duna-Tisza közén két ország: Magyarország és Jugoszlávia osztozott. A két ország kétféle törvényt, kétféle agrárpolitikát jelentett. Az agrárfejlődés magyar és jugoszláv útja különösen az 1960-as, 1970-es években terelte két irányba a tanyahasználat és a tanyai gazdálkodás rendjét. b. A Duna-Tisza közi tanyákat többféle nép: magyar, német, szerb, szlovák, bunye- vác, sokac lakja, használja és birtokolja. A tanya gazdájának nemzetiségi hovatartozása lényegesen nem befolyásolja a tanyai gazdálkodás és tanyahasználat módját. A nemzetiségi különbözőség csak nyelvi és esetleg vallási színt jelent a tanyalakók világában, ami természetesen kihat a tanyai társadalomra, a szokásokra, az ünneplő tanyára. c. A magyarországi szakaszon eleve kétféle fejlődési utat jelentett a TSz-ek léte vagy nemléte. A TSz-es területek egy részén a rendszerváltás kárpótlási törekvéseit követhette a tanyai gazdaság látványos fellendülése. A TSz nélküli szakszövetkezetes területek tanyahasználata a folytonosság révén mutat némi hasonlóságot a jugoszláviai úthoz, de a hajdani jugoszláviai állami támogatások hiánya miatt jelentősen el is tér attól. d. A Duna-Tisza köze kétféle természeti adottságot nyújtott a tanyai gazdaságok számára: a legendásan jól termő bácskai fekete földet és a kevesebbet termő, de szőlő és gyümölcstermesztésre kiválóan használható homokot. A talaj különbözősége kihatott a gazdálkodás módjára, a gazdálkodás módja pedig jelentősen befolyásolta a tanyakép alakulását. 7
