Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 10. szám - Tolnai Ottó: Jégzsinór (A Járásszéli naplóból)
kával vegyül. Miközben az öregasszony, akárha szoptatáshoz, kigombolkozik, a pisztolyt nézegetik, fogdossák, arról beszélnek, milyen szép, nagy mellei lehettek egykor az öregasszonynak, ő úgy tesz, mintha nem értené, pedig egyesek szerint magyar iskolába is járt volt, többen talán el is élveznek, miközben a tehenek alatt ritmikusan szuszog a rossz, régi fejőgép, amelyhez immár csak Szlovéniában lehetne alkatrészt kapni. A szomszéd: szoknyában kapál. Tehenet vásároltak a sabaci piacon, és hugyo- zás után nem mosta meg a kezét. Előbb azt hitte, valami rüh, de napról-napra mind nagyobbra nőttek a tökei. Az asszony persze nem hitte el, hogy nem a kurváknál (a Hat csöcsben) szedett össze valamit. Könyörtelenül büntette. Most is kizavarta kapálni. Holnap mennek a Túrúék Telecskára, a Jankovics doktorhoz, egyfajta csodadoktor a Jankovics, és megígérték, elviszik a csomagtartóban . Ilyet még nem láttak: férfit szoknyában kapálni! Még Zimonicról is kijöttek a krajinaiak megnézni. Épp a Magdi rakott, babos szoknyája volt rajta. Néha fölkapta a szél és kilátszottak az óriás herék. Uj embere van a Stratégia lányának, Évinek. A szomszéd azt mondja, látta egyszer a vásárban: a hordó oldalán motorbiciklizni. Mi tartotta fönn, ördög a bűrébe?! tűnődik még most is. Nyolc hengeres Cadillac-je van. Igaz, benzinre nincs pénze. A benzint a hóna alatt hordja egy Coca Colá-s üvegben. Azt mondta a szomszédnak, menjen vele éjszaka, tud egy tanyát, amit ki lehetne rámolni. Elmentek. Magukkal vitték a Toncsit is. A szomszéd azt mondta, ő nem bántott semmit. Csodálkoztam, hogy mégis elment azzal a stricivel. Bement, mondja, körülnézett és kijött. Illetve ki akart jönni. De a Toncsi, akire az őrködést bízták, félelmében a küszöbre szart. És a szomszéd megcsúszott, majdnem a nyakát törte. Meg voltak győződve, a gazda ért haza, az vágott a szomszéd nyaka közé, közben csak a szaron megcsúszva törte kis híján a nyakát. Elfelejtettem feljegyezni, a szomszéd már nincs szoknyában. A Jankovics azt kérdezte tőle, szereti-e az avas szalonnát. Imádom, mondta a szomszéd. Nahát akkor nyakalja. Mit?, kérdezte a szomszéd. Hát az avas szalonnát. Két-három nap múlva már javulás jelei mutatkoztak. Egy hét se telt, és levethette a szoknyát. Úgy néztél ki te Miska, mint egy skót, mondta neki a Túrú. Kár volt levetni, jó turizmust csinálhattunk volna belőle. Csak a szoknyát kellett volna váltogatnod. A Magdika úgysem nagyon használja őket, mind szétrágják őket a moholyi legények. Hiszen a Csodakutat is bevitték-bevezették Kanizsára. Ha te itt kapálgatnál tovább a babos rakott szoknyában, talán újra visszaszállingóznának a turisták ide a szikre. Ami virágzik. Virágzik a sziksó. Mint a Tisza. Igaz, Lujo a Barát kútnál újra akarja csinálni a sárfürdőt, de hát ő még a pravoszláv templomot sem tudta befejezni, pedig már kétszer is idehozta a pátriárkát, az alapjait és a keresztjét is megszentelte a szegény öreg... Ahogy elnézem a kis új, befejezetlen pravoszláv templomot (ötven évig abból élt a falu, hogy kommunista, ateista), olykor arra gondolok, segíteni kellene szegényeknek, vissza kellene keresztelkednem Kracsun-őseim vallására, a görögkeletire - és akkor én lehetnék itt, hisz a hosszú szakállam már megvan hozzá: a pap. Én festethetném - mondjuk Music-tyal - a bizánci (hiszen maga is hangsúlyozza, festészete bizánci-velencei fogantatású) freskókat... 11
