Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Pomogáts Béla: Faludy György kilencven esztendeje
című verseiben beszél arról, hogy ezt a civilizációt, ezeket az értékeket egy új barbárság fenyegeti. A civilizációs válságról szerzett tapasztalatai szőtték át Eric Johnsonnal közösen írott jegyzetek az esőerdőből című könyvének jegyzeteit is, ebben a munkájában egy 1987-es, a kanadai Vancouver Islandon eltöltött vakáció naplóját adta közre. (A könyv 1988-ban angolul, 1991-ben magyarul is megjelent.) A költő véleménye szerint az újkori barbár mentalitás veszélyezteti magát a költészetet is, Egynémely amerikai költőnek című versében keserű szavakkal szól arról, hogy a modern költészet igen gyakran magát a lírát és a formát, az emberi mondanivalót és a költőiséget utasítja el: „Legelsőnek a szépséget dobtátok / ki a versből, utána a zenét. / Whitmantól a barbár szószátyárságot / örököltétek, nem az erejét./Folyton hamis asszociációkat/köptök, mikben nincs se lélek, se test - / lisztet fingó bohócok nyolcvan éve / nem mondtatok még semmi lényegest". Ö a maga részéről továbbra is meg akarta őrizni a költészet mágikus és szakrális képességét, ennek zálogát elsősorban a hiteles emberi vallomásban és a tiszta nyelvi, poétikai megformálásban látja. Tanuld meg ezt a versemet című 1980-ban írott költeményében azt a mindig is képviselt meggyőződését fejezi ki, hogy az új barbárság ostromának kitett korszakban talán egyedül a költészet tarthatja fenn a humanista eszményeket és értékeket. 6. Faludy György második emigrációja során igen sikeresen illeszkedett be az amerikai (kanadai) szellemi életbe, ugyanakkor tekintélyt szerzett a magyar emigrációban is. Több magyar és angol nyelvű verseskötete jelent meg, így 1980-ban Püski Sándor New York-i kiadójánál napvilágot láttak Összegyűjtött versei, 1983-ban pedig Münchenben a Recski Szövetség kiadásában Börtönversek című kötete (ez 1989-ben Budapesten is megjelent), ugyancsak 1983-ban Torontóban Learn This Poem of Mine by Heart címmel majd 1985-ben Torontóban, illetve az Egyesült Államokban Athens város egyetemének kiadásában Selected Poems of George Faludy címmel angol nyelven adták közre válogatott verseit. 1970-ben Londonban jelent meg Erasmus of Rotterdam című életrajza a humanizmus nagy egyéniségéről, akinek alakját több versében is felidézte, ez a munkája 1973-ban Frankfurtban németül is kiadóra talált. A nyolcvanas évek végén már érlelődni kezdtek azok a történelmi folyamatok, amelyek 1989-1990-ben elvezettek a kommunista berendezkedés bukásához és a demokratikus fordulathoz. 1988-ban a Magyar Világ Kiadó jelentette meg Faludy György műfordításainak Test és lélek című terjedelmes, közel nyolcszáz lapos gyűjteményét. „A világlíra ezernégyszáz gyöngyszemét" magába foglaló antológia az egyetemes költészet nagy részét felöleli, a görög, a latin, a kínai, a japán, a hindu, az arab, a perzsa, a középkori zsidó mellett a francia, a német, az olasz, a spanyol, az angol és az amerikai költészet remekeit. Ugyanebben az esztendőben a költő hosszú évtizedek óta először szülőhazájába látogatott, s Budapesten kívül több vidéki városban találkozott olvasóival. Böszörményi Géza (egykori recski rabtársa) 1988-ban Dubrovnikban életrajzi film-interjút készített vele, a Faludy György költő című dokumentumfilm az 1990. évi Magyar Filmszemlén díjat kapott. Könyvei rendre megjelentek (ámbár angol nyelvű művei között több olyan akad, amelyet érdemes volna lefordíttatni és magyarul is kiadatni). 1990-ben 200 szonett, 1995-ben ismét 200 szonett, 1995-ben 100 könnyű szonett, 1998-ban Vitorlán Kckovába címmel jelentek meg verses könyvei. 1992-ben Dobos az éjszakában címmel közreadta válogatott, 1995-ben Versek címmel összegyűjtött költeményeit, s 1994-ben Jegyzetek a kor margójára címmel egy publicisztikai gyűjteménye is napvilágot látott, ezeket az írásait eredetileg hétről-hétre a Magyar Hírlap közölte. Folyamatosan dolgozik kilencvenedik életéve elérkeztével is, jelenleg a Pokolbeli 47
