Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Bogdán László: A dáridó (elbeszélés)
méhében már érlelődő, és hamarosan feltartóztathatatlanul bekövetkező borzalmakra, és én is gyanútlan vagyok, az Úristennek elalvás előtt megnyíló lélekkel mondogatott ÁBC betűi összekeverednek bennem, s elaltatják a gyanakvásomat... De aztán felgyorsulnak az események, eljő az ősz, amelyik ezek között a legendákba illő dombok, balladás hegyek és mioritikus mezők között talán mégiscsak a legszebb évszak, és így kerülünk Páun ezredes nyílt parancsával, átmenetileg egy hegyvidéki falu volt bárói kastélyába, ahol N. tábornok, egyik legfőbb és legbasáskodóbb vezérünk szándékozott néhány boldog napot, többek között vadászatokkal is eltölteni, B. tábornok a renitens kényúr hadügyér egyenes meghívására; akkoriban a hadügy használatában állott a neves fővárosi műépítészek által restaurált vadászkastély, s mi a megszokott testőrei mellett a plusz biztosítás lehettünk, noha semmi szükség sem volt jelenlétünkre, eléggé biztonságban volt N. nélkülünk is, annál is inkább, mert a terjengő szóbeszéd szerint abban a kicsi székely faluban, azokban a zimankós őszi időkben (amikor állandóan esett az eső és élénken el lehetett képzelni, mi lesz, ha majd az Úristen megrázza szakállát és hullni kezd a hó!) az őslakók előtt több esetben is megjelent az ördög... N. viszont nem tartozott ijedősebb elvtársaink közé, ahogy odaérkezett, lelkes és kitartó vizsgálatokba kezdett, s össze is hozott marha keresztkérdéseivel, eszelős kihallgatásaival egy kisebb lázadást, amelyet csupán a szomszéd városkából átirányított hegyivadász század tudott vérbefojtani, minek következtében a férfilakosságot teherautókon szállították el távoli börtönökbe, miközben N., az őt állandóan gúnyoló B. generális társaságában várta az ördögöt, ami Páun ezredes zaftos véleménye szerint már önmagában is több dolgot jelzett egyszerre, azt is mutatta napnál is világosabban, hogy az osztályellenség nem alszik, ma még az ördögöt látják a renitens székelyek, ez az irredenta, horthysta banda, holnap már magát a tenger nélküli admirálist fogják várni, aki hagyományosan gyönyörű fehér pejlován érkezik meg majd Portugáliából, az amerikai imperialisták ejtőernyős zsoldosainak díszkíséretében, és végre felszabadítja őket az oláh uralom alól! De jelzi azt is - sóhajtott Páun -, hogy ördögöt kerestek ugyan főnökeink, de osztályellenségeket fogtak, viszont mi lesz, ha tényleg tiszteletét teszi előttük maga a sátán is, fertelmes kénkőszagot árasztva?!" Kiválasztásunkban Drakula is szerepet játszhatott! „Neked mégiscsak van némi tapasztalatod - vert hátba Páun -, tudod, hogy hogyan kell viselkedni a pokol szolgáival és kényuraival!" de Gelu keménysége és szakértelme is; akárhogyan is, de az operatív osztály büszkeségének számított, módszereiről és fáradhatatlanságáról legendák kerengtek. Végezetül közrejátszhatott az én magyar nyelvtudásom is, akkoriban már viszonylag jól beszéltem ezt a nyelvet, bár hangsúlyaim bármikor elárulhattak volna, viszont tanítóm, amikor erre hivatkoztam, a szemembe röhögött... Egy kicsi, töpörödött máramarosszigeti órásmester tanítgatott, aki még az illegalitás keserű éveiben ismerkedett meg Páun ezredessel és bár különös kapcsolatukat a legteljesebb homály födte, rebesgették, hogy Ármin, a volt órás nagyon sokszor segítette ki zűrös anyagi ügyeiből Páunt, aki ezt meghálálandó csinált belőle magyar nyelvtanárt a cégnél, és hozatta föl a távoli, Isten háta mögötti városkából, amelynek hírheded börtönében ama parasztpárti politikus is raboskodott akkoriban, ha ugyan még életben volt, akinek kedvesét én gyilkoltam meg öntudatlan állapotomban, 12
