Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 7-8. szám - Tusnády László: Képtelen kor rajza (Czigány Lóránt: Ahol állok, ahol megyek)

hirtelen kiserkent bajuszú, pisze orrú", Amerika ellen ágáló fiúcskáról állapítja meg, hogy amikor Amerika csakugyan nem avatkozhatott be, ötvenhat miatt felakasztották. A „hétköznapi hős" sablonjába ez remekül beleillik. Csak az az igazság, hogy ehhez semmi köze sincs Józsa Györgynek. Tehát a lélekcserélő idők agymosásos szereplője sohasem létezett, mert az a Józsa György, akit 1957. április 12-én, alig egy nappal a műtétje után felakasztottak, végképp nem azonos azzal, akit Czigány Lóránt osztálytársának nevez. Mindez a könyv olyan rejtélye pillanatnyilag, amelyet remélhetőleg egy újabb kiadás tisztázni fog.

Czigány Lóránt nagyon szerette Karinthy Frigyest. Élete egy-egy nagy teljesítménye során méltán gondolhatott „A cirkusz" című remekre. Most a hajdani gyermekről vallott. Azt megörökítette, és minden bizonnyal sokaknak lesz rokonszenves. Lebilincselő stílussal, rengeteg élménnyel találkoznak.

Fogadjuk szeretettel ezt a könyvet, hiszen korlátáit maga a szerző is tudja. Maga hirdeti: „...minden ember életében legalább egyszer feltámad a vágy, hogy önmagával szembenézzen, még akkor is, ha tudja, hogy ez a szembenézés csak tökéletlenül sikerülhet, mert a visszapillantó tükörben csupán a távolodó múlt egybemosódó lidércfényei ugrálnak."

Ez igaz, de a rendkívüli adottságú tudós és író épp ezekből a lidércfényekből varázsolja elénk múltunk olyan képeit, amelyek önismeretünk számára óhatatlanul szükségesek.

Tusmdy László

117