Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - Lázáry René Sándor: Barbarához, farsangkor; Vers Meleagros után; Erastosthenes a borról; Lázáry sírja (versek)
Vers Meleagros után Melyben Eroshoz szól megtöretett szerető. Porba lehulltam, Eros, konok isten, végre taposs meg! Lépj a nyakamra, te vad — súlyodat ismerem én! Ismerlek. Suhogó nyilaid tüze vágyra se lobbant, mert elomolt a szívem már buja, bús hamuvá. Kolozsvárott, 1878 deczemberében Eratosthenes a borról Mint dühösült tűzvész, dúl, dönget a bor, dühe tombol, Űzi, kavarja a vért, mint haragos Boreas Hányja habok taraját viliarozva, ha fölhoz a mélyből minden titkot, üvölt, rázza a férfi eszét. Maros-Vásárhelyt, 1901 februárjában, farsangkor Lázáry sírja Itt nyugszik ő: Lázáry, sőt: René Sándor. Ha senkiházi becstelen vagy — elkotródj! Ha jó s derék vagy, ülj le, dőlj e dúlt hantra — Hitvány gazok ha űznek, itt dalhatsz is. Sok keserűségemben Theokritosnak Hipponax sírjára írott híres versét Költöttem át magam nevére, bár sántít, Maros-Vásárhelyt, 1920. február 7-én 23
