Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Lázáry René Sándor: Mozgóképek, öreg nyarak (vers)
S találkozgattam néha Janoviccsal, De jaj - mit ér a kép, ha nagyon is csal, S a szív voyeur, savanykás, sanda úr lesz, Míg pörg a könny, a dráma s bamba burleszk! A publikum benn limonádét hörpint, S megbámul bárkit, Berkyt vagy Ben Turpint, Vagy Buster Keatont, Beregit, Blahát - És nagy szemeket kerekít... Nahát! Ni, Mary Pickford, Chaplin, Ásta Nielsen! Csodás! (Csodás. De már fáraszt a nyílt szem, Bár negyven rabló üldözi Tom Mixet - Mert jobb az álom, távolibb, s holtig szebb.) 7. Olvasgatom a Színház és Mozi-f. A szomszéd asztal babbal malmozik. A lerben épp rotyogni kezd a rácponty, Chicagóban meg ropják feszt a charlestont. S mondom magamnak... Míg te döglesz, eltengsz, A filmiparban hódít Douglas Fairbanks! S Los Angeles-ben dívik még a foxtrott, Ha nem leszel... Hát akkor mért nyafogsz, trotty? Agóniádból akkor tán kivillan Valentino s az angol Bánky Vilma! S férfivalódból felérez, felrí: „Oh, Nem öleltelek, Dolores del Rio!" Sem Lillian Gish, sem Gloria Swanson. Senki ilyen friss, glóriás kisasszon! (Óh, hattyúdalra kelten tűnni el!... Am legyen. Másnak... Legyen Lumiére!) Firkák, vázlatok - úgy... Notesz-lapokra írtam a Ritzben, azazhogy a strand-telepen, Marosvásárhelyt, 1929. július 7-én és 10-én.