Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 2. szám - Kapuściński, Ryszard: Ében (II. rész - Fordította: Szenyán Erszébet)

dencés, kertes villát, autókat, személyzetet, európai nyaralást stb. kapott. A gyar­mati tisztviselők igazán remekül éltek. És hirtelen, egyik napról a másikra függet­lenné válnak a gyarmatok lakói. A gyarmati berendezkedést változatlan formá­ban veszik át. Még oda is figyelnek arra, hogy semmi se változzék, hiszen ez a rendszer a hivatalnokoknak fantasztikus előjogokat biztosít, s ezekről az új tulaj­donosok sem akarnak lemondani. Aki tegnap még szegény volt és megalázott, annak ma kiválasztottként nemcsak rangja, hanem teli zsebe is van. Az afrikai ál­lamnak ez a gyarmati genezise - hogy az európai hivatalnok értelmetlenül és mértéktelenül volt megfizetve, s hogy ezt a rendszert a helyiek változatlanul vet­ték át - azt eredményezte, hogy a független Afrikában a hatalomért folyó harc azonnal hihetetlenül ádáz és könyörtelen jelleget öltött. Egy pillanat alatt, egyet­len puccs következményeként új uralkodó osztály születik, olyan hivatalnok-bur­zsoázia, amely semmit sem hoz létre, semmit sem termel, hanem csak a társadal­mat igazgatja, és élvezi az előjogokat. A XX. századra jellemző szédítő gyorsaság törvénye itt is hatott - egy társadalmi osztály megszületéséhez valamikor évtize­dekre, sőt, évszázadokra volt szükség, itt elég volt néhány nap. A franciák, akik némi megértéssel szemlélték az új osztályon belül zajló pozícióharcot, a jelensé­get la politique du ventre (a has politikája) elnevezéssel illették, ennyire szorosan kapcsolódott össze ugyanis egy politikai állás nagyon jelentős anyagi előnyökkel. Csakhogy ez itt Afrika, és a szerencsés újgazdag nem feledkezhet meg az ősi klánhagyományról, amelynek egyik fő parancsa így szól: oszd meg mindenedet testvéreiddel, a klán többi tagjával, vagyis, ahogy itt mondják, az unokatestvé­reddel (Európában az unokatestvéri viszony már elég gyenge és távoli, Afrikában az anyai unokafivér fontosabb, mint a férj). Vagyis, ha van két inged, az egyiket add neki, ha van egy tál rizsed, a felét add neki! Aki ezt a szabályt megszegi, osztacizmusnak teszi ki magát, annak, hogy elűzik a klánból, hogy kiközösített személlyé válhat. Európában az individualizmus nagyra tartott érték, Ameriká­ban egyenesen a legnagyobb érték, Afrikában viszont a szerencsétlenség, az átok szinonimája. Az afrikai hagyomány kollektív szellemű, mert csak összetartó kö­zösségben lehet szembeszállni az itteni természet állandó szeszélyeivel. A közös­ség túlélésének egyik feltétele pedig éppen az, hogy meg kell osztani egymás közt a legapróbb dolgot is. Egy alkalommal gyereksereg vett körül. Egyetlen cu­korka volt nálam, amelyet a tenyerembe tettem. A gyerekek mozdulatlanul, bá­mulva álltak. Végül a legidősebb kislány elvette a cukorkát, óvatosan szétharap- dálta, és igazságosan szétosztotta - mindenki kapott egy darabkát. Ha valaki egy fehér ember helyére kerül miniszternek, s megkapja annak ker­tes villáját, fizetését és autóit, ennek híre nagyon hamar eljut oda, ahonnan a sors kegyeltje származik, s pillanatok alatt tudomást szerez róla az egész környék. Öröm és remény tölti el unokatestvérei szívét. Hamarosan kezdetét veszi fővá­rosba irányuló zarándoklásuk. Itt minden nehézség nélkül megtalálják a kitünte­tett rokont. Megjelennek a háza előtt, üdvözlik őt, szertartásosan meghintik a föl­det ginnel, megköszönve az ősöknek a helyzet ily szerencsés alakulását, aztán birtokba veszik a villát, az udvart, a kertet. A csöndes rezidencia, amelyben idő­sebb angol úr és kevés beszédű felesége lakott, csakhamar megtelik zajjal, nyüzs­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom