Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Kovács Sándor Iván: „Batu Kán pesti rokonai” és a „Tatárjárás” Halason
Kovács Sándor Iván „Batu Kán pesti rokonai" és a „Tatárjárás" Halason Buda Ferencnek ajánlom Vámbéry, Arany, Szilády A Pallas Nagylexikona, amelynek kiváló szócikkeit a kor legjobb magyar tudósai írták, és amelyben utoljára vannak benne a történelmi Magyarországra és a Monarchiára vonatkozó XIX. századi tudnivalók, 1897-ben úgy időzítette MAGYAR - NEMES gerincjelzésű XII. kötetét, hogy közvetlenül a millenniumot kövesse. Ebbe a kötetbe kerültek a magyar szókezdetű címszavak 390 hasáb terjedelemben, sok illusztrációval. Ez a „lexikon-Magyar- ország" páratlan értékű magyarságtudomány az összes megyetérképpel és a sokféle más mappával együtt. A millenniumi XII. Pallas-kötet többszerzős főcímszava természetesen a Magyarország. Ami ezt bevezeti, az a Magyarok eredete. Ennek megírására egyvalaki kapott megbízást: a zsidó vallásban született Vámbéry Ármin (1832-1913). O volt akkor a kérdés első magyar szaktekintélye. Kevéssé ismert, hogy Vámbéryt szoros szálak fűzték a Kiskunsághoz, közelebbről Kiskunhalashoz, ahol sokszor volt vendége legjobb barátjának, a református pap, országgyűlési követ és akadémikus Szilády Áronnak (1837-1922), aki maga is turkológusként kezdte tudósi pályafutását. Vámbéry világszerte ismert keletkutató: a Közép-ázsiai utazás számtalan nyelven megjelent kiadásával ma is jelen van a nagyvilág könyv-sikerlistáján. Az útirajzot 1864. évi hazatérése előtt, még Ázsiában kezdte írni, s szinte meg sem állt itthon, sietett vele Londonba, ahol először angolul látott napvilágot. Ha Vámbéry nem ekkor veszi igénybe turkológus triásza másik két tagjának, Sziládynak és Budenz Józsefnek (1836-1892) a segítségét, ha nem tudja leküldeni közreműködésükkel Kiskunhalasra az Aral-tó mellől magával hozott fiatal tatár szolgáját, a nyelvmester és „élő szótár" szerepére szánt „Csagataj Izsákot" (1844-1892), ha nem támaszkodhat a halasi turkológus műhelyre - amelyhez még hozzá kell számítanunk az idősebb Gyárfás Istvánt (1822-1883) -, Halason nem lesz „tatárjárás". Erről a „halasi tatárjárásról" majd Arany János beszél. O is főszereplője alábbi történetünknek, a Szabadszálláson otthonos József Attilával, „Batu kán pesti rokonáéval együtt. Csagataj-Csagatai Izsákot azért kellett idézőjelbe tennem, mert ennek a csagatáj török (tatár-üzbég) fiatalembernek több neve is volt Magyarországon: hívták csak mollahnak (mollának), azaz írást-olvasást tudó mohamedán papjelöltnek, volt Iszhak móllá, Móllá Tatár, Móllá Izsák, Kongráti Izsák, Móllá Szadik. A Csagatai Izsák nevet Arany János adta neki, amikor Izsák tollából közölte egy tatár mese fordítását Koszorú című folyóiratában. Én is így fogom emlegetni (bár vörös márvány sírkövére a Fejér megyei Velence község temetőjében a Móllá Szadik nevet vésték*). Vámbéry, Szilády és Budenz között a tatár, a móllá, *Izsák sírkövén téves az 1836. évi születési dátum. „Tatárját" Vámbéry 1864 márciusában húszévesnek mondja (Levél Budenzhez). 68
