Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 11. szám - Orosz László: Katona József és Kisfaludy Károly

emlékeztetnek". A folytatásban a „kigúnyolhat a kritikus" Katona recenziójára vonatkozhatna, a „mindazonáltal köszönet észrevételeiért" inkább Gaalnak szólhat. Katona csonka recenziójában kifejezetten nincsen szó Schiller Carl Moorjának melankolikus monológjaival való hasonlóságról, a gyakori monológok hibáztatásáról azonban igen, s arról is, hogy a drámában szereplő Gyula egyik megnyilatkozása, monológja „sokat hasonlít Moor Károly éjszakájához."10 Az utóbbiról ezt is olvashatjuk: „Ez a jelenés az egész játéknak remeke. Oly szép, oly elragadtató, hogy szinte kifeslik a játékból, azt kiáltván: nem ide teremtett engem az én Prometheusom!" Vagyis a Moor Károlyéra emlékeztető monológ nem illik az Ilka-ba, líraisága miatt eleve nem drámába. Természetesen találhatunk magyarázatot arra, hogy Kisfaludy egyet-mást elfogadott abból a bírálatból, amelyet egészében elutasított. Talán azért került egymás utáni két levélbe az elfogadás meg az elutasítás, mert Kisfaludy nem akarta Gaalnak bevallani, hogy tanult is abból, amin felháborodott.

3. Tudta-e Kisfaludy, hogy a recenziót Katona írta? Ismeretlennek és dramaturgiában járatlannak nevezte. Kisfaludy azonban tudhatott a Bánk bán cenzori tilalmáról is, Katona Jsfwín-jának 1819-i felújításáról, talán más darabjairól is. Lehetséges azonban, hogy álnévvel szignált bírálat került hozzá. Ha mégis Katona neve volt rajta, a sikertelen vetélytárs irigységét érezhette benne. Levélben azért nevezhette ismeretlennek és hozzá nem értőnek, hogy Gaal előtt a jelentéktelenségét hangsúlyozza. Gaal nem olvasta a recenziót, csak azt, amit Kisfaludy idézett belőle. Ennek alapján neki adott igazat. A „magyar szív" említése szerinte inkább egy szolgabíróhoz illett volna, mint egy kritikushoz.11

Pedig Katona nem vetélytársként kívánt fellépni. Azt hihette, hogy Kisfaludy úgy fogadja majd a bírálatát, mint ő Bárány Boldizsárét fogadta a Bánk bán első kidolgozásáról. Bárányét követte Katona recenziójának felépítése, idézett is belőle. Az a dramaturgiai felfogás azonban, amely Katona bírálatából kiolvasható, fölülmúlja Bárányét: benne van a Bánk bán átdolgozása során szerzett tapasztalata is.

4. A recenzió megcsonkult kézirata Kecskeméten a Katona-házban került elő. Az 1850-es évek elején találta meg a kisdiákként Katona József öccsénél lakó Miletz János. 1886-ban adta ki, majd adta el a kecskeméti levéltárnak; a kézirat 1944-ben megsemmisült.12 Kérdés, ez a példány járt-e Pesten kézről kézre, ezt olvasta-e Kisfaludy, ez került-e vissza Katonához, vagy volt másolata is. Ha, mint föltehető, volt, hova lett? Abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a Kecskemétre került, meg a Pesten többektől olvasott példány teljesen azonos szöveget tartalmazott.

Kisfaludy szerint többen olvasták Katona recenzióját, többen kívántak felelni rá. Vajon hányán és kik? Nem tudunk róla, hogy a kor irodalmárai közül valaki is említette volna vagy emlékezett volna rá. Az irodalmi világban Katonának a Tudományos Gyűjtemény 1821. áprilisi számában megjelent dramaturgiai tanulmányát (Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?), pontosabban ennek a nemzeti dicse- kedést elítélő részét tartották Kisfaludy elleni támadásnak. Megelőzte ezt a „vetélytárssal" való kapcsolatának három ismeretessé vált mozzanata. Az egyik a Bánk bán dedikációja: „Kisfaludi Kisfaludy Károly Úrnak, szíves tisztelete és állandó barátsága jeléül a szerző m. p."12 Ez a Bánk bán megjelenése, 1820. november 15-e utánról való. A másik Katona levele Kecskemétről Kisfaludynak 1820. dec. 7-i keltezéssel. A harmadik, személyes megismerkedésük nem sokkal előzhette meg ezt a kettőt. Ismét találgatásra szorulunk: Kisfaludy tudta-e, amikor megismerkedett Katonával, hogy ő írta az Ilka bírálatát. Lehet, hogy nem, s Katona hallgatott róla. De az is lehet, hogy tudta, és sértődése, haragja már lecsitult. Jó ismerői, bátyja is jószívűnek, könnyen békülőnek tartották. Amikor Katonával megismerkedett, korai drámáinál már jobban foglalkoztatta Aurora című almanachjának az előkészítése. Katonától is írásokat kérhetett bele, azért mellékelt a leveléhez verseket. (Megjelent közülül a Vágy Vágyam címmel az Aurora első kötetében.)

56