Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfoló mesék Kecskemét vidékén
A nyárlőrinciek sem maradtak ki az efféle ugratásokból. Erről szól a következő tréfás találós kérdés.- Tisznug felől miért megy Kecskemét felé farral a vonat?- Azért, mert fél, hogy szemen öntik savóval. Tiszaugon nem volt hun mögfordítani a vonatot, csak kitérő volt. Egy másik nyárlőrinci találós kérdés a kecskeméti Nagytemplomról:-Miért van a Nagytemplomon mind a négy felől óra?- Azért, hogy ne kelljen várakozni egymásra, egyszerre négy embör is nézhesse. Kecskemét egyik fő nevezetessége a barack volt. A környékbeli, de még a távolabbi településeken is Barackvárosnak nevezték tréfásan Kecskemétet, a kecskemétieket pedig barackosoknak. A proverbiumok, a tágan értelmezett szóláshagyomány darabjai között külön csoportot alkotnak a szólás formájú csúfolok. Ha valaki nagyon éhes volt, azt mondták rá, Éhös, mint a Széktóban a béka. E szikes tóban ugyanis alig van állati vagy növényi élet. Ha valaki fölösleges munkát végzett, a kecskeméti ember azt mondta róla: Hiába keresi az ágasegyházi csárdást. Ha azt akarták kifejezni, hogy kilátszik a lóláb, átlátni a mesterkedésen, azt mondták rá: Ide látszik a kerekegyházi toronyi Ha valaki fanyarul, erőltetett módon mosolygott: Mosolyog, mint a szentesi kutya a máiéra. Az egészséges, jókötésű embert így jellemezték: Egészséges, mint a kisnyíri gomba. Kisnyír Hetényegyháza keleti része, ahol igen finom gomba terem az erdőben. Ha valakit el akartak küldeni, azt mondták neki: Vigyen az ördög szent búcsúra, izsákral E helyhez kötött szólásokat még ma is sokan ismerik, de a hátterükben meghúzódó történeteket már csak kevesen tudják felidézni. Ballószögön ma is emlegetik a Messze ellátszik, mint a kecskeméti gatyásfa szóláshasonlatot. E helyhez kötött szólást akkor használják, ha egy feltűnő dolgot kívánnak nyomatékosítani. Az Okos, mint a kecskeméti szélmalom szóláshasonlatot a lassú észjárású emberek tréfás megjelölésére alkalmazzák. A kecskeméti szélmalmok is gyakorta csak igen lassan jártak a gyenge széljárás miatt. A Kecskemét környéki települések kölcsönös ingerkedése terén évszázadok óta Kecskemét és Nagykőrös között volt a legnagyobb a versengés. Ennek az ellenségeskedésnek több történelmi összetevője is volt. A néphagyomány szerint a két város ellentéte a török időkre nyúlik vissza. E szerint addig, amíg a török keményen sarcolta Kecskemétet, Kőrös főzte a töröknek a salétromot, csinálták nekik a puskaport. Valójában 1597-től a „három várost", azaz Kecskemétet, Nagykőröst és Ceglédet egyaránt kötelezte a török salétromgyártásra. Mikszáth Kálmán török korban játszódó regényében, A beszélő köntösben több helyen utal Kecskemét és Nagykőrös vetélkedésére, mi szerint Nagykőrös és Kecskemét úgy van együtt, mint Mekka és Medina, mint a kutya és a macska. A rivális város, Nagykőrös polgárai tréfás rigmust költöttek és terjesztettek a csodás köntösről: Boldog lehetsz, immár, Kecskemét, Megkaptad a szultán ködmönét. 39
