Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfoló mesék Kecskemét vidékén
De hogy is került bele a kecske a címerbe? Erről is hallhattunk egy tréfás népmesét Kecskeméten: En tudok egy történetet arról, hogy a kecske miért lett olyan hírős állat, hogy a címerbe is bekerült Ezt a történetet a nagymamámtól hallottuk 1925-ben. Aztán kérdeztük én is, meg anyám is, hogy miért kellett annak olyan úri kecskének vagy okos kecskének lenni.- Hát - azt mondja -, azért fiam, mert valamikor Kecskemét az kecskejárás volt... Na, volt köztük egy olyan pimasz kecske, hogy Iw elvetettek valamit, az rögtön lelegelte. Oszt a Nagytemplomnak volt egy harangozója. Hát, mit csináljon, atyaúristen, hát akár- hova veti a magot, hát mindig lelegeli a kecske. Mindig ez az egy pimasz kecske. Hát, oszt egyszer azt mondja a harangozó:- Na, majd kitolok én a kecskével! Fölmék... Oszt a Nagytemplomnak van az a nagy karzatja, erkélye, oda vetette el a füvet. Meglátja a kecske, hogy zöldül valami odafent, hát fölment. Igen ám, de ment ez a harangozó is utána, hogy hova mén a kecske, hogy mit akar. Hát, a kecske fölmén, fölért. O nem akart a sarkában lenni, csak mikor fölért, a kecske fordult vissza. Azt mondja az embör:- Hát, te miért gyüttélföl?-O -azt mondja -, hát mögnézni, hogy hány óra van...! Azt mondja:- Oszt hány van?-Egy!- Hát, mennyire igazad van - azt mondja -, majd te leszel a vezér kecske! O lőtt! Azért lett a címerben. Szinte nincsen olyan környékbeli település, ahol ne ismernék a kecskeméti savósok tréfás ráfogást. A szomszédos Nagykőrösön is savósoknak csúfolták a kecskemétieket, azaz nem csúfolták, csak olyan finoman mondták... Azért tréfálkoztak velük így, mert olyan sok tehenet tartottak, hogy elöntötte Kecskemétet a tejsavó, oszt úgy ladi- koztak benne. Bugacon is gyakorta emlegették ezt a tréfát, mely a város nevét magyarázó laikus népetimológia: Az apám idejében, amikor Kecskemét még nem vált várossá, két falu volt ott: Kecske és Mét. Amikor közösítették, akkor lett Kecskemét. És ezek mind birka- és kecsketartó emberek voltak. A pásztorember a savót se öntötte ki, jó kaját lehet belőle készíteni. Oszt akkor így maradt rajta, hogy savósok a kecskemétiek. A nagykőrösi ember a következő csúfoló történetet mesélte erről: Éppen uborkaszezon volt Nagykőrösön. Kecskeméten meg sok kecskét tartottak, elöntötte őket a savó. Oszt a nagykőrösi ember azt mondja a kecskeméti komájának, hogy:- Na, ülj a ladikba, oszt savózzál! A kecskeméti meg:- Majd megladikoztatlak én! Majd ladikozol te az uborkaladikba! A nagykőrösiek kecskéseknek is csúfolták a kecskemétieket. Azt mondogatták nekik ingerkedve: Tik kecskések vagytok! Ha a nagykőrösiek átjöttek Kecskemétre, így évődtek tréfásan az itteniekkel: Kecsketúró - kenyér nélkül nemigen jó...! 38
