Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Várdy Béla: Plész (Az emigráns "burdosházak" [munkásszállók] világa a századforduló Amerikájában)
A burdosházi irodalom Az egyik legismertebb korabeli versfaragó mester a Pittsburgh környékén élő és sokszor „Indián” álnév alatt író Szarvas Pál (1883-1938)22 volt, aki igen sok alkalmi verset írt és olvasott föl különböző amerikai magyar ünnepségeken és megmozdulásokon. Az 1916-ban megjelent A Hindenburg és sok más kupiék című kötete sok Löwy Árpád [Réthy László] stílusában, de kevesebb durvasággal megírt rigmust tartalmaz. Áz egyik ilyen amerikai magyar életstílust leíró versének az akkor folyó háború emlékére a „Hindenburg” címet adta, de csak azért, hogy a folyton ismétlődő refrén ürügye alatt (Hindenburg meg összeverte a muszkát) ne kelljen leírnia a muszkával rímelő kemény magyar kifejezést: Van egy miszisz meg egy miszter itt McKeesporton, A kik egymást nem szeretik valami nagyon. A mikor a miszter reggel gyárba igyekszik, Az éjszakás vezér burdos haza érkezik. De a miszter nem kap munkát aznap a gyárba, Visszatér és látja, hogy az ajtó bezárva. Bepillant a kulcslyukon és odabenn mit lát, Hogy Hindenburg meg összeverte a muszkát. Van egy ember maguk között, a ki nem tudja, Hogy miért maradt a miszisze ma odahaza. Megtudja, hogy ki az, mert ha én ezt elmondtam, Fel fog állni rögtön és majd hazamegy gyorsan. Mert a miszisz azt mondta, hogy szédül a feje, Pedig egy burdosuk is otthon van vele. S míg a miszter itt én rajtam mulatja magát, Addig Hindenburg jól összeverte a muszkát.2' Ugyanezen rigmusmesternek a „McKeesporti divat” és az „A-ja-ja-ja-jaj” című kupléjai pedig ilyen strófákat tartalmaznak: Furcsa dolog történt itt a múltkor csak, A nappalosok éjszakára csencsoltak [váltottak], Haragusznak a misziszek, nagy bajuk vagyon, Mert a régi éjszakást már megszokták nagyon. A miszisznek más emberhez kell szokni, A nappalos megy éjszakázni, Nem lehet már kocsonyázni, nagy baj ez nagyon. Nem is kéne mondani, Úgy is tudja mindenki, Hogy McKeesporton ez a divat, ez bizony.24 Egy miszter és burdosa, itt ülnek egy sorba, Azt hiszi a miszter, hogy ez legjobb burdosa, De mikor a miszter munka után futkos, Otthon mulat a misziszszel a vezérburdos.2!i Hogy ez a főburdosság milyen elterjedt intézmény volt, az abból is megállapítható, hogy szinte mindennapos témája lett az amerikai magyar élclapoknak. Ezek között a 74
