Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Bálint Péter: A levelezés vágya (Mit is olvashatunk ki a magánlevelekből)
Önmagáért beszél az is, hogy a forráskutató mikor (mely történelmi kor-, korszak- és sorsfordító pillanatban) és milyen szellemi, ideológiai s művészeti törekvés igazolására, támogatására, bátorítására, vagy megfordítva, cáfolatára, meggyöngítésére, ellehetetlenítésére és lejáratására használja föl az egyes leveleket, vagy levélbeli citátumokat. Ne feledjük, mivel a levél az írás pillanatában fogant, s a címzett számára jól vagy rosszul, körültekintően vagy csak hevenyészetten megvilágított gondolatok és benyomások, érzelmek és létérzetek, vallomások és vélekedések lenyomatait őrzi (s ezek egy másik pillanatban a lélek- és kedélyállapot, a kiindulási és szemlélődési pont megváltoztatásával, időről időre megkérdőjeleződnek, visszavonásra és módosításra, helyreigazításra és kiegészítésre kerülnek a levélíró által), olyan kényes szövegfajta, amely épp az én sokféleképpen történő intencionáltsága és tükröz- tetése, a címzettekhez fűződő viszonyulása okán sokféle és változékony hangvétele, diszkurzív vagy monologizáló jellege, s nem utolsó sorban ellentmondásos természete folytán, gyakorta kijátszható még a szerzővel és eredeti szándékával szemben is. Ez a lehetőség hatványozottabban igaz a levél, mint a napló esetében, hiszen a levélíró, ellentétben a naplóíróval, egyáltalán nem azzal az eltökélt szándékkal és nem is azzal az egyébként alkotók esetében sejthető-feltételezhető céllal ül le levelet írni, hogy később (amikorra a szövegben lévő üzenetek célja és értelme a címzett számára amúgy is jelentőségét vesztené), egy gyűjteményes formában adja közre, hiszen gyakorta még az egyes levélváltás folytatásáról, a másik féllel létrehozott hídon közlekedés fenntarthatóságáról sincs meggyőződve (elegendő ennek igazolására megnézni a levelek záradékát, akár a régóta levelezők körében is). A levelekben sem az egyes gondolattöredékek és félbehagyott vallomások, sem a szűkszavú híradások és precíz- ségre törekvő számvetések, sem a félreérthetetlen tényközlések és konkrét kérdés kapcsán adott magyarázatok nem igényelnek feltétlenül továbbgondolást, kiegészítést a levélíró részéről (miként ezt a szándékot és gyakorlatot a naplóíró napi rendszerességgel vagy rövidebb-hosszabb kihagyásokkal végzett jegyzeteiből nyomon követhetjük); ha a levélíró újfent fel is veszi az elejtett „fonalat”, s visszatér egy korábban érintett problémához, legfeljebb a tisztázás és tisztánlátás végett teszi ezt, vagy azért, hogy tudatosítsa a másikban, érzelmeinek és gondolatainak töltése idő közben módosult, s nem pedig valamifajta „műeszménynek”, önmagáról készítendő hiteles portréfestésnek engedve. Végezetül az sem elhanyagolható a forráselemző számára, ugyan mennyire teljes vagy töredékes az a forrásanyag, amelyből meríthet,12 s található-e akár a címzettek, akárcsak a kortársak levélhagyatékában olyan kontroli-szöveg, melynek segítségével biztosabban, megfellebbezhetetlenül alakíthatja ki állásfoglalását és ítéletét, vagy amelynek ismeretében lehetővé válik számára az, hogy bizonyos pontokon megfogalmazhassa és egyértelművé tehesse fenntartásait, szűnni nem akaró kétségeit, és kérdőjeleket rakhasson az eddigi gyanús megállapításokkal szemben. * Az irodalmárok körében mindezidáig makacsul tartja magát az a hit vagy még inkább tévhit, hogy egy-egy alkotó levelezésből (ha az elküldött, s a címzett, vagy olykor valaki más által megőrzött levelek viszonylag pontos sorrendjét megállapíthatjuk, a levél valamelyik szegletében feltüntetett, olykor a postai bélyegzőről vagy egy válaszlevél tartalmából rekonstruálható dátum alapján), nyomon követhető, visszaállítható, kiegészíthető és pótolható a kitüntetett személy hiányos életrajza, vagy egyes életszakaszainak története13, illetve a levelek segítik az életmű jobb megértését.14 Ezzel a megingathatatlannak tűnő hittel szemben, nem árt óvatosnak és kétkedőnek lennünk, mert a hit még nem bizonyosság is egyben. Ha az egyes levélbeli vallomások ellenére sem válik minden részletében teljessé az életrajz, és a művel, az életművel kapcsolatban kialakult legendák, mítoszok és (félre)értelmezések sem oszlathatóak el véglegesen a levelek segítségével, akkor hát 60
