Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 9. szám - Sümegi György: Festőnők a kecskeméti művésztelepen
vésztelepi program-megfogalmazás (1909 nyara) és a munka céljaira megépülő hat művészvilla, egy szobrásziskolai műterem s a nagy közös műterembérház csak 1912 őszére lett kész. így a tervek nagy része a több éves várakozásban elsikkadt. Lendü- letüket-érdeklődésüket vesztették az egyébként eredetileg Kecskemétre tendáló művészek, az ígéreteket nem lehetett valóra váltani. Az építészeti együttműködés mellett csupán a Kecskeméti Szőnyegszövő létrejötte s rövid működése jelent említésre méltó erőfeszítést. Az építészeti rész csupán terv maradt a kerámia műhellyel és a művészi tipográfiával egyetemben. A Mezei utca 8. szám alatt, a volt Jausz-féle házban 1909 októberében nyílt meg a szőnyegszövő intézet. Cél: a szőnyegszövővel is versenyképessé tenni, művészi rangra emelni a kézművességet, hogy produktumai szépségét s művészi értékét a gyáripar utánozni se tudja. Medveczky Ilona volt a szőnyegszövő első vezetője. A művészi vezetést az iskola több mint kilenc hónapos működése után 1910. június végén Falus Elek vette át. Ez időtől az ő tervei szerint készültek a szőnyegek. A csomózott szőnyegek mellett csomózott párnákat, térítőkét és különféle szőtteseket is készítettek. Az elkészült szőnyegek zöme kézicsomózású perzsa volt, de volt közöttük smirna, sudan, sumák és torontáli is. A kecskeméti szőnyegek vásárlói szinte kivétel nélkül művészek és művészettörténészek, azaz olyan igényes hozzáértők, akik választékosán kialakított enteriőrjeikbe helyeztek el egy-egy új darabot, Falus-tervet. A szőnyegek teljes összhangot képeznek Falus azidőbeli szecessziós könyvcímlapjaival (Nyugat könyvek). Stilizált, ornamenssé átírt motívumok (vagy félbevágottak, azaz félmotívumok, motívum-felek - Falus szeretett ilyeneket használni) töltik ki a gyakran dupla vagy tripla bordűrök határolta területet, a szőnyegek belső mezőjét. Stilizált levelek, virágkoszorúk, madaras (gyakran kazettás rendszerű) kompozíciók váltogatták egymást. Iványi Grünwald s néhány tanítványa stilizáló-dekoratív törekvései mellett Falus élénk színű vagy szomorú-lila szőnyegeinek van a legközvetlenebb s legtisztább köze Kecskeméten a szecesszióhoz (a Cifrapalotával együtt). A kecskeméti szőnyegek fővárosi premierje 1911 márciusában volt Rippl-Rónai József retrospektív tárlatán, a Művészházban, amelynek enteriőrjét Málnai Béla tervezte. A sajtó, a fővárosi lapok megemlékeztek erről az új termékről, Lengyel Géza a Nyugatban mutatta be a kecskeméti szőnyeget. „A kecskeméti szőnyegek formabeli megoldásának legfőbb előnye, hogy nem vérszegények, nem sápadtan finomkodóak, hanem erőteljesek, gazdagok, jól egyensúlyozott ellentétekkel telik.” A fővárosi siker nem segíthetett a szőnyegszövő fönnmaradásában. Termékei szélesebb felvevőkörre nem találtak, meglehetősen magas árszinten voltak megvásárolhatók, s akadozva is készültek, mivel Falus 1911-ben már alig-alig szállított mintaterveket. 1912. szeptember 30-án bezárt a Kecskeméti Szőnyegszövő. Az év karácsonyán a város értékesítési céllal rendezett szőnyegkiállítást Kecskeméten, majd ennek eredménytelenségét látva az Iparművészeti Múzeumban az Országos Iparművészeti Társulattal elár- vereztette a kollekciót. Az árverési katalógus 85 csomózott szőnyeg és 174 egyéb mű kalapács alá bocsátását jelzi. Itt sem lehetett kelendő a kecskeméti portéka, mert 1914 februárjában a kecskeméti Okollégiumban rendeztek újabb eladásos kiállítást. Nem feledkeztem meg írásom címéről, arról, hogy a kecskeméti művésztelep festőnőiről kell beszámolnom. De elsőként a közegről kell szólni. Majd arról a művészi érzékű, huszonöt-harminc kecskeméti polgárlányról, akik a Fischer Ármin által kockás papírra átrajzolt-fölnagyított Falus terveket a szövőszéken művekké alakították, szorgalmas női munkával kompozíciókká szőtték. Közülük eggyel találkoztam gyűjtéseim során a 70-es években, Kecskeméten, egy lakótelepi lakás kilencedik emeletén. Kiss Margit néni a lakás legkisebb szobájában a maga készítette párnákkal, fésűtartóval, kis szőnyeggel vette körül magát, és hat évtized roppant távolából elevenen és érintetlenül őrizte leánykorának szövőnő-lehetőségét: a szőnyegszövő megszűntével eltemetett művész-ambícióit. Ha a kérészéletű Kecskeméti Szőnyegszövő86
