Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 9. szám - Sümegi György: Festőnők a kecskeméti művésztelepen

re gondolok, akkor Kiss Margit nénire, néhai Csereklyei Benedeknére és valahai sző- nyegszövős leánytársaira is gondolok: Bognár Etelka, Szabó Erzsébet, Tóth Teréz, Baracsi Erzsi, Végh Ilona, Kovács Erzsébet, Baracsi Sándor, Paksi Mária, Kozma Ró­za, Földi Mária, Berta Mária, Szabó Margit, Szilágyi Ilonka, Hajagos Antónia, Hor­váth Mária, Foglár Mária, Schira Irén, Árva Tóth Ilonka. A kecskeméti művésztelepet már első éveiben jelentős veszteségek gyengítették. Az említett megkésett fölépítésén kívül a nagy kecskeméti földrengés is megtizedelte 1911-ben, majd a szőnyegszövő megszűnte s az Olgyay Ferenc köré csoportosult kon- zervatív/naturalista szárny 1913-as kiválása egyhúrú hangszerré, csupán festőtelep­pé olvasztotta össze a kecskeméti lehetőséget - ráadásul az első világháború küszö­bén. A kecskeméti művésztelep-történet kutatásának két sajnálatos jellemzőjét nem hagyhatom említés nélkül: az egyik specialitás nemcsak a helytörténeti búvárkodó- kat, hanem a szakkutatót is jellemzi: neveket, nevek említését és előfordulását re­gisztrálták csupán, s ezeket is gyakorta pontatlanul (pl. a művészettörténeti-akadé­miai kézikönyvben Nikolszky helyett Mikolszky szerepel, meg az is, hogy szőnyeg- szövő nem is jött létre). A másik sajnálatos nehézsége a kecskeméti művésztelep ku­tatásának: a hitelesen és bizonyíthatóan ott készült művek hozzáférhetetlensége s múzeumi begyűjthetetlensége. Mivel évtizedek mulasztásait s két háború pusztítása­it pótolni nem lehet, így kevés jó színvonalú műtárgy áll az elemző művészettörté­nész rendelkezésére. A kecskeméti művésztelep első, jelentékenyebb korszakában, a tízes években, Iványi Grünwald periódusában, természetes, hogy olyan festőnők fordulnak meg el­sősorban Kecskeméten, akik Iványit választották mesterül. Ráadásul a pesti szabad­iskolájában is párhuzamosan, kecskeméti működésével egyidejűleg tanító Iványi Kecskemétre vitte magával a pesti tanítványait. Ilyen volt Gráber Margit, Pál Franciska, Járitz Józsa, Dabis Rózsi stb. Művészfeleségek is megfordultak Kecske­méten, pl. Körmendi Frim Jenőné, a naturalista stílusban csendéleteket festő, majd a KEVE-kör stilizáló törekvéseiig eljutó Fejérváry Erzsi, Lehel Ferenc felesége, a poetikus hangulatú festményeket alkotó Lehel Mária és mások. Természetesen olya­nok is, akik csak egy nyári szezont, egy nyári vakációt töltöttek - esetleg barátokkal együtt, vagy csupán vendégségben - Kecskeméten. így a Hollósy tanítvány, Galimberti Lanow Mária 1916 nyarán. S persze voltak olyanok is, akik csupán vá­gyakoztak, szerettek volna Kecskemétre menni tanulni, de a történelem keresztül­húzta számításaikat. Czillich Anna jegyezte be a naplójába 1919. január 23-án: „A nyárra szeretnék Kecskemétre menni festeni, szeretnék Iványitól tanulni, benne bíznék, míg most Glatznál ezt nem tehetem.” 1919. június 1-jei bejegyzései: „Úgy volt, hogy a nyárra Kecskemétre fogok menni magamban. Egy pályázat volt hirdetve erre, de nem lesz belőle semmi”. A kecskeméti művésztelepnek fönnmaradt műveik bizonysága szerint legjelentő­sebb képzőművésznői: Galimberti Lanow Mária és Gráber Margit. Gráber, Iparrajziskolai tanulmányait is hasznosítandó rajzolta meg Nemes Marcell kecskeméti díszpolgári oklevelét. Iványi irányításával több nyarat töltött a kecske­méti művésztelepen. (Ott szövődött kapcsolata Perlrott Csaba Vilmossal, későbbi férjével, aki ugyancsak gyakori lakója volt a kecskeméti Műkertnek.) Fönnmaradt szénrajz-stúdiumai, vázlatai és kisszámú olajfestménye stilizáló-dekoratív irányba való tájékozódását és rajzolt figurák lélektani mélységű bemutatásának igényét egyaránt megmutatják. Gráber a Kassák Lajos által az Egy ember életében megrögzí­tett 1916-os nyárnak is résztvevője volt. „Jól érzem magam a kecskeméti művészte­lepen a csöndben és a nyárban. Uitzékkal is megvagyunk valahogyan. Ok a földszin­ten laknak a villában, mi fönn a manzárdszobában. A tetőn át kegyetlenül átég a nap. Alig tartózkodhatunk bent valamit is a falak között. Úgy élünk, mint a vadem­berek. Mezítláb, félig meztelenül. De ez csak a mi csoportunk. A többiek - urak és 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom